Hogy mutat egy digitális zenecsomag - fájl vagy link - a karácsonyfa alatt, vagy mondjuk a születésnapi torta mellett? A fáljcsomagot még csak-csak ki lehet bontani, eltenni egy mappába, de feltenni a polcra, csodálni a több százra, több ezerre, netán tízezernyire rúgó gyűjteményt, mint a lemezek esetében? Nem igazán. Persze a gyűjtés örömei mellett lehetnek más előnyei is a színes borítós dobozban megjelenő hangzó anyagnak, amely számot adhat zeneszeretőknek, és persze szakembereknek arról, mit tud egy művész, mit mutat be abból szívesen. Jóval figyelemfelkeltőbb lehet a valóságos doboz a megfoghatóságával, a kísérőfüzetével, azzal a folyamattal, amelynek során a dobozból kivett korongról az erre a vásárolt lejátszóberendezésen - nem csak úgy, egy nem túl jól szóló számítógépen virtuális tevékenységek közepette - felcsendül a zene.
Győri Noémi fuvolaművész azon művészek közé tartozik akik fontosnak tartják, hogy megjelenjenek valóságos hanghordozókon is, és most olyan lemezzel jelentkezett, amelyen zenetörténet óriásainak – Schubertnek és Beethovennek - nagyobb szabású művei mellett két kisebb mester rövidebb kompozíciója szerepel.
A kapocs ezek között, hogy három tisztán variációsorozat zongorakísérettel, de a Beethoven D-dúr Szerenád egyik tétele is az Andante variációkkal címet viseli.
Schubert a Szép molnárlány dalciklus egyik legszebb darabjának témájára írta a Bevezetés és variációk az Elszáradt virágokra című művét, amely az egyik legnépszerűbb és a maga húsz percével nagylélegzetűnek mondható mű abból az időből - lényegében már a romantika (1828) korszaka -, amikor a fuvola már egyre inkább csak a zenekarokban találta meg a helyét. Ezzel nem volt egyedül, a zongora és a hegedű kivételével gyakorlatilag minden hangszer így járt, ha csak nem akadt egy elkötelezett, kiváló művésze a zeneszerzők környezetében. Ferdinand Pogner fuvolista és Schubert barátja kérte a zeneszerzőt a komponálásra, aki értékes, virtuóz művet írt számára. Számtalan felvétele létezik a műnek, és Győri Noémi valamint a temesvári születésű, magyar-francia, a Yale-n doktorált Suzan Bartal párosénak ott a helye a legkiválóbbak között. Bartal egészen kiváló zongorista, Győri egészen kiváló fuvolista, és a két művész teljes egyetértésben muzsikál együtt. Kiválóan érzik a stílust, egymást, és azt hogyan feleltessék meg szólamaikat egymásnak, hogyan fejezzék ki a reménytelen szerelem miatt egyre kétségebeesettebb molnárlegény bánatát, halálvágyát. Miközben ha kell könnyedek és virtuózak is.
Beethoven műve eredetileg fuvola-hegedű-brácsa hármasára íródott, ami általa ellenőrzött és jóváhagyott formában jelent meg nem sokkal később fuvola-hegedű átiratban. Nem igazán sok mozzanatában érhető tetten a nagy Beethoven, de hallatszik, hogy átlag feletti szerző műve. Természetesen ugyanazokkal az előadói erényekkel bír előadása, minta Schuberté.
Kellemes meglepetés Leopoldine Blahetka Variációk fuvolára és zongorára című darabja, nem hat idegen testnek a két nagyság műve között, jól megkomponált darab, sok szép pillanattal. Az osztrák zongorista és zeneszerző apja egyébként jóban volt Beethovennel.
Inkább hat idegennek ebben a csoportban a lemez műsorát záró Carmen-fantázia. Francois Borne műve jóval későbbi évtizedek zenei világából való, nem túl fantáziadús tour de force, azaz szimpla virtuóz futamgyűjtemény fuvolára, ami igazán jó és/vagy szép benne az Bizettől való.
De ettől függetlenül polcravaló, gyűjteménygazdagító lemez a fuvolista-zongorista párosé.
Infó
Győri Noémi, Suzana Bartal: Exploration
Beethoven, Schubert, Balhetka és Borne művei
Hungaroton, 2023.
