Tévénézők milliói izgulták végig a 64 ezer dolláros kérdés című népszerű vetélkedőt, az amerikai CBS csatorna műveltségi kvízjátékát, amelyben a nyeremény minden helyes válasszal duplázódott. Az 1956-os szezon fődíját valószerűtlen figura nyerte: egy hetvenéves, nagy szakállú, féllábú óriás. De nem ez volt Peter Freuchen (1886–1957) első kalandja – és korántsem a legnagyobb.
A 200 centis dán felfedező, tudós, író, színész és antifasiszta ellenálló nem félt a veszélytől, sőt. Vakmerőn vágott változatos vállalkozásaiba. Természetét hajóskapitány nagyapjától örökölhette, aki Dél-Amerikában volt csempész. A fiú Koppenhágában orvosnak tanult, nem túl fényesen. Az egyetemi csapatban együtt focizott fizikushallgató barátjával, a leendő Nobel-díjas Niels Bohrral.
Tanulmányait félbehagyva jelentkezett egy grönlandi expedícióra. Kisebb megszakításokkal két évtizedet töltött a földkerekség legnagyobb szigetén. Kutyaszánon bejárta az ismeretlen északnyugati partvidéket. Geográfiai, néprajzi, antropológiai, meteorológiai kutatásokat végzett. Kereskedőtelepet nyitott, annak bevételéből finanszírozta munkáját. Eszkimók között élt, eszkimó módjára. Eszkimó lányt vett el, két gyerekük született.
Az első világháború után Dániába hazalátogatva elkapta a spanyolnáthát, sokáig élet-halál között lebegett. Felépült, de ifjú felesége, Navarana belehalt a szövődményekbe. Egy újabb grönlandi felfedezőúton elszakadt társaitól, a hófúvás betemette. Mire kiásta magát, bal lába elfagyott; az üszkösödő ujjakat maga vágta le fogóval. Lábfejét amputálni kellett (1923).
Kényszerűen végleg elbúcsúzott a jégmezőktől, és megírta élményeit. Két arktiszi témájú könyve, egy útleírás és egy regény nemzetközi sikert aratott, Hollywoodban is felfigyeltek rájuk. Történetei alapján a Metro–Goldwyn–Mayer filmstúdió játékfilmet forgatott Eszkimó címmel. Ebben színészként debütált – a gonosz hajóskapitány szerepében –, a mozi a legjobb vágásért Oscar-díjat nyert (1934).
Privát kis balti-tengeri szigetén, Enehøjén rendezkedett be, de ott sem bírt sokáig egy helyben megmaradni. Utazgatott Szibériától Dél-Afrikáig. Németországból eltávolították, mert meggyőződéses szocdemként nem volt hajlandó éltetni Hitlert, még fenyegetések hatására sem. Amikor kitört a háború, és a nácik megszállták Dániát, tétovázás nélkül csatlakozott az ellenálláshoz (1940).
Otthonában sebesült brit pilótákat rejtegetett, hajóján üldözötteket menekített át a semleges Svédországba. Kétszer is letartóztatta a Gestapo, társai mindkétszer megszöktették. Halálbüntetés várt volna rá, de sikerült átjutnia az Egyesült Államokba, ott telepedett le. Megnősült, újabb könyveket írt. A kvízműsorban, miután mind a 17 kérdésre rávágta a jó választ, tévésztár lett.
Sohasem unt rá a kalandokra. Fejébe vette, hogy három másik veterán kutatóval együtt átrepülnek az Északi-sark fölött. Éppen Alaszkában készültek a startra, amikor szempillantás alatt elvitte az infarktus. Hamvait Grönlandon szórták szét. Hetvenegy évet élt – micsoda hetvenegy évet!