- Vidnyánszky Attila szerint 2023 csodaévad lett volna, ha nincs az a baleset a Nemzeti Színházban

A pár héttel ezelőtti baleset beárnyékolja az egész évünket, az egész évi teljesítményünket, és fájdalmas, rossz szájízt okoz az embernek – fogalmazott Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezérigazgatója a teátrum Facebook-oldalára kitett belső – ahogy írták, adventi – videóinterjúban, amelyet a hvg.hu szemlézett. Az intézményt tíz éve vezető, és idén tavasszal további öt éves megbízatást szerző, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökeként is tevékenykedő vezető úgy fogalmazott, hogy ha a nem történt volna meg Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó balesete, akkor csodaévad lenne a mostani.

– Szomorúvá tesz, és az egész társulat hangulatára rányomja a bélyegét. A vezetésem alatt több mint négyezer előadást játszott a színház, és, hál' Istennek, még csak kisebb problémák sem voltak. Hogy miért kellett ennek most megtörténnie, miért pont egy Rómeó és Júlia-előadáson, miért egy ilyen évzáró időszak kezdetén, valahol adventre készülődve. Szóval az ember ül és gondolkodik, és próbálja megérteni az esemény üzenetét – elmélkedett az igazgató.

Amint arról a Népszava is beszámolt, és nyomon követte a fejleményeket, a  két színészt november 10-én érte súlyos baleset, miután a Rómeó és Júlia előadása közben lezuhantak egy több méter magas vasszerkezetű díszletről. Mindkettejüket végtagsérülésekkel kezelték. Szász Júlia felépülése akár hat hónapig is eltarthat. A baleset után Vidnyánszky Attila beadta a lemondását, de Csák János kulturális és innovációs miniszter azt nem fogadta el. A baleset miatt vizsgálat indult a teátrumban, a rendőrség nyomoz.

Emlékezetes, a lemondás bejelentése után a színházi szakmából sokan kérték maradásra Vidnyánszky Attilát, és végül az interjúban a vezérigazgató arról is beszélt, hogy vezetőként még nagyon sok teendője van a Nemzeti Színházban. A társulatról azt mondta, hogy abban „egymást tisztelő, de nem feltétlenül egyformán gondolkodó, egyformán hívő és egyformát akaró emberek dolgoznak”, de ő hisz abban, hogy az színház érdekében mégis összeálló, együtt dolgozó csapata van. A vezérigazgató ünnepi jókívánságai mellett annak a kívánságának is hangot adott, hogy mielőbb zökkenjenek vissza a régi kerékvágásba, mert szerinte itt volt és bízik benne, hogy van is „egy olyan hangnem, ami jó az egész ország számára”.