díjkiosztó;Lázár János;építészet;Novák Katalin;

- Dubajról szó sem esett a magyar építészet napján, annál inkább a templomokról és az önkifejezésről

Novák Katalin köztársasági elnök és Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint ma az egykor sajátosan magyar kultúrát ötvözhetjük a XXI. századi magyarság országépítő munkájával. 

 A magyar építészek munkái szerint modern, korszerű országban élünk, korszerű emberek vagyunk, akik tisztelik hagyományaikat, akik képesek világszínvonalon, de sajátosan magyart képesek alkotni – erről Novák Katalin köztársasági elnök beszélt szombaton a magyar építészet napja alkalmából a Pesti Vigadóban rendezett díjátadón. Kiemelte, hogy szerinte a XXI. századi magyar építészek bárhol a világban megállnák a helyüket. – Az a tény, hogy a Kárpát-medencében mintegy 3200 templom újult meg és 200 új templom épült, kifejezi, hogy mi az igazán fontos számunkra az életben – tette hozzá az államfő.

Az ünnepségen szóba sem kerültek az elmúlt években az építészetben a város- és tájépítészek körében igencsak jelentős vitát gerjesztő épületek, mint az újbudai, de az árnyát az egész városra kivetítő Mol-székház, a Városligetbe épített és építendő múzeumok, vagy éppen a Lázár János építési és közlekedési miniszter nemrég ismertetett terveiben szereplő, a Rákosrendezőre elképzelt „Maxi Dubaj”.

Ezzel szemben Lázár János szombaton arról beszélt, hogy szerinte „a magyar építészet egy önkifejezés, a magyarok önkifejezése”. – Azok az építészek, akik elismerésben részesülnek az építészetben végzett munkájukért, mindannyian készek és képesek voltak arra, hogy kifejezzék és megmutassák a világnak, milyen a XXI. századi magyarság. A díj egyben a múltat, a jelent és a jövőt is jelenti – vázolta a miniszter, aki a kormány nevében minden magyar építésznek megköszönte, hogy részt vesz a XXI. század országépítő munkájában.

Az Országgyűlés idén ősszel nyilvánította Kós Károly születésének napját, december 16-át a magyar építészet napjává. A Kós Károly-életműdíjat első alkalommal Dévényi Sándor vehette át. A Schönvisner István-díjban idén Gallina József Zsolt részesült. A Forster Gyula-díjat Besey László vehette át, a Mőcsényi Mihály-díjban Vincze Attila részesült. A Pro Architectura díjat idén Hegedüs Csilla, Bődi Imre, Frikker Zsolt, Major Zoltán, Müllner Péter, Getto Tamás és Sztranyák Gergely vehette át, míg az Ybl Miklós-díjat idén Bordás Péter, Dénes György és Krähling János kapta.

Uniós pénzből vették őket.