Ha már használni nem tudunk, akkor legalább ártsunk minél többet – ez a mentalitás határozza meg a Fidesz viszonyát az eredeti jelentéséből végképp kiforgatott, önmaga torzképévé csúfított magyar jogállamisághoz.
A hatalomféltésből eredő törvényi barkácsolás a jövő évi választásokat sem kímélte. A kormánypárt először akkor nyúlt hozzá önkényesen a rendszerhez, amikor ugyanarra a napra tette az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. A hivatkozási alap a spórolás volt, ami – elég csupán a propagandára és az úgynevezett nemzeti konzultációra elszórt súlyos milliárdokra gondolni – megmosolyogtató érvelés. A Fidesz ezzel ugyanúgy az ellenzék pozícióját akarta gyengíteni, mint most, amikor kétharmados parlamenti többségével sokadszor is visszaélve úgy döntött, hogy a fővárosban (és kizárólag a fővárosban) visszahozza a listás önkormányzati választást. Karácsony Gergely főpolgármester kijelentését idézve: a Fidesz felállította a politikai elvtelenség világcsúcsát.
A tavalyi országgyűlési választás előtt a Fidesz közös listára igyekezett terelni az ellenzéki pártokat, ennek megfelelően módosította a szabályokat. Ezúttal azt szeretné, ha Budapesten az ellenzék minél inkább szétforgácsolná az erőit, minél több lista indulna a Fidesszel szemben. Így aztán a pártszövetségeknek is csak 5 százalékos bejutási küszöböt kell megugraniuk. A kamupártok tobzódásának kedvez, hogy a 23 budapesti kerületből elegendő mindössze háromban polgármesterjelöltet indítani a listaállításhoz.
Az átszabott választási rendszer a fővárosban jó eséllyel mandátumhoz juttatja a kutyapártot és a Mi Hazánkat, az egykori ellenzéki összefogás pártjait viszont újabb – nem kevés időt és energiát felemésztő, várhatóan vitákat generáló – stratégiai egyeztetésekre kényszeríti. A főpolgármester reméli, hogy az ellenzéki pártokkal sikerül lezárni a közös indulásról szóló tárgyalásokat, de pillanatnyilag nem tudni, mennyire lesz könnyű megállapodni.
Lehetnek kétségeink. Az addig rendben van, hogy a Demokratikus Koalíció kiállt a közös ellenzéki lista mellett, és az MSZP is a teljes együttműködést támogatja, a Momentumnak azonban még nincs egyértelmű álláspontja. A Momentum jelenleg az opciókat vizsgálja. A párt szerint ugyanis az új rendszerben könnyen előfordulhat, hogy külön listákkal az ellenzék több mandátumot szerezhet.
Az LMP egyelőre kivár, még nem dőlt el, indít-e főpolgármester-jelöltet. Közben az utóbbi időben egyre markánsabb különutas politikát folytató Jobbik-Konzervatívok már megnevezte saját főpolgármester-jelöltjét – és előválasztást szeretne.
Abban biztosak lehetünk, hogy az ellenzéki pártok is látják, milyen csapdát állított számukra a Fidesz. A felismerés azonban kevés, mielőbb egyezségre kellene jutniuk arról, hogyan tudnak kiszabadulni onnan. Ahogyan a Momentum fogalmazott: fontos, hogy ne arról beszéljenek, milyen konstrukcióban indul az ellenzék, hanem arról, mi a különbség a Fidesz és az ellenzék Budapest-politikája között. A választókat végső soron ez érdekli.