Szerdán a Magyar Közlönyben megjelent az a 18 oldalas salátatörvény, amely az Európai Bizottság által elvárt igazságügyi reformok egy részét tartalmazza. A jogszabályt a kedd esti törvénykezési dömpingben fogadták el.
Korábban lapunk is megírta, hogy a tervek szerint az Európai Bizottság ma hagyja jóvá az igazságügyi reformot, amely megnyitja az utat mintegy 10 milliárd euró felzárkóztatási forrás lehívásának a megkezdéséhez. A testület jelezte, hogy ehhez előbb a Magyar Közlönyben szeretné látni a rendelkezéseket, és láss csodát: néhány óra leforgása alatt abszolválták is a feladatot.
A 2021-2027 között járó, összesen mintegy 22 milliárd eurós kohéziós támogatáshoz eddig azért nem fért hozzá Magyarország, mert az EB megítélése szerint komoly aggályok merültek fel az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével kapcsolatban. Ezért az elmúlt egy év alatt az Orbán-kormány több intézkedést hozott, hogy csitítsa a brüsszeli elégedetlenséget, és már csak egy törvénymódosítás maradt a kijelölt feladatsor elvégzéséből. Az utolsó elvárás annak garantálása, hogy a magyar bírák akadálytalanul fordulhassanak az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatali kérelmekkel. A jogszabályi javaslat elviekben megfelel ennek a követelmények, bár ezt jogi szakértők – köztük a Magyar Helsinki Bizottság jogászai – cáfolják. Szerintük a kabinet újabb fékeket épít be a rendszerbe azzal, hogy az Alkotmánybíróságnak ad a procedúrát gátolni képes jogosítványokat.
Miután kiderült, hogy az EB valószínűleg feloldja a befagyasztott források jelzett részét, az Európai Parlament négy meghatározó politikai csoportjának vezetője levelet írt Ursula von der Leyennek, amelyben aggodalmukat fejezik ki a magyar igazságügyi reform küszöbön álló kedvező értékelése miatt. A frakcióvezetők szerint az Orbán-kormány nem teljesítette az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére vonatkozó feltételeket, mivel azok nem csak a megfelelő jogszabályi módosítások elfogadását, hanem azok alkalmazását is előírják.
Manfred Weber, a kereszténydemokrata, Iratxe García Pérez, a szocialista, Stéphane Séjourné az Újítsuk meg Európát! nevű liberális és Philippe Lamberts, valamint Terry Reintke, a Zöldek elnöke a levélben aggodalmát fejezi ki az úgynevezett „szuverenitásvédelmi törvény” miatt is, amely „lehetővé tenné a miniszterelnök számára, hogy egy új, közvetlenül az irányítása alatt álló, széleskörű jogkörökkel felruházott hatóságot hozzon létre, mindenféle demokratikus kontroll nélkül. Fennáll a veszélye, hogy ezt az ellenzéki pártok, civil szervezetek és más kormánykritikusok további elhallgattatására használják fel. Ezek a csoportok azok, amelyek nem jutnának hozzá az uniós forrásokhoz, mivel a jelenlegi magyar kormány nem hajlandó feldolgozni az általuk benyújtott kérelmeket. Egyes esetekben a hivatalos hatóságok ezt nyilvánosan is azzal indokolják, hogy nem adnak pénzt a kormány kritikusainak. Nyilvánvaló, hogy az uniós források igazságos elosztása Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen” - írják a levélben.
Ursula von der Leyennél tiltakoznak EP-frakcióvezetők, szerintük az Orbán-kormány nem hajtotta végre az igazságügyi reformotA Politico állításával szemben szerdán várható a kedvező brüsszeli döntés a 10 milliárd euró uniós támogatás megnyitásáról