Váratlanul bejelentette lemondását szerdán Mark Drakeford walesi első miniszter, az Egyesült Királyság tagországának első számú politikai vezetője.
Mark Drakeford a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt walesi tagozatának vezetőjeként állt a walesi kormány élén, és azonnali hatállyal távozott pártvezetői tisztségéből. A brit parlamentarizmusban honos törvényerejű szokásjog alapján ez a megbízatásának végét is jelenti, de Drakeford közölte, hogy miniszterelnöki feladatait hivatali utódjának megválasztásáig ellátja.
Lemondását indokló közleményében Mark Drakeford csak annyit írt, hogy amikor 2018-ban elindult a walesi Munkáspárt vezetői posztjáért, ezt azzal a szándékkal tette, hogy öt évig kíván tisztségében maradni, és még a walesi törvényhozás jelenlegi mandátumának vége előtt távozik. „Ennek ideje most jött el” – fogalmaz közleményében a politikus.
Az Egyesült Királyság ban jövőre tartják a következő országos parlamenti választásokat, így 2024-ben a walesi parlamentet is újjáválasztják, Mark Drakeford szerdai bejelentése azonban ennek ellenére teljesen váratlan volt.
Mark Drakeford vezetési stílusát az utóbbi időszakban számos bírálat érte. A kifogások között visszatérően szerepeltek azok a vélemények, amelyek szerint a koronavírus-járvány idején a politikus túlságosan hosszú ideig tartott érvényben radikális korlátozásokat. A legutóbbi hetekben széles körű felháborodást keltett, hogy a walesi kormány 20 mérföldre (32 kilométer/óra) csökkentette az eddigi 30 mérföldről (48 kilométer/óra) a lakott területeken alapesetben előírt közúti sebességhatárt.
Walesben mától csak 32 kilométer per órával lehet hajtani lakott területen, évente 10 életet mentenek meg ezzelA legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov legfrissebb felmérése szerint a walesi választók mindössze 11 százaléka elégedett Drakeford tevékenységével.
Negyedszázaddal ezelőtt a Munkáspárt vezette akkori brit kormány hatalmi decentralizációs programja keretében a széles önrendelkezési jogkörökkel felruházott skóciai törvényhozásnál sokkal szűkebb hatáskörű walesi nemzetgyűlés jött létre.
Wales lakossága annak idején gyakorlatilag nem is parlamentet, hanem önkormányzati jellegű végrehajtó testületet választott meg 1999-ben, és még ennek létrejötte is majdnem meghiúsult: a decentralizációról 1997 szeptemberében, éppen 50 százalékos részvétellel megtartott walesi referendumon a több mint 1,1 millió szavazatból mindössze 6721 billentette a mérleget a helyi népképviselet megteremtése felé
