korrupció;vakcina;lélegeztetőgép;

- Tanulságos párhuzamok

Egy hír: „Jóváhagyta a román szenátus, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást folytasson Florin Citu liberális szenátor, volt miniszterelnök ellen, akit hivatali visszaéléssel gyanúsítanak a koronavírus elleni védőoltások európai uniós közvetítéssel lebonyolított beszerzése ügyében. A vádhatóság szerint a 2021 májusában hivatalban lévő, Florin Citu vezette román kormány 52,8 millió felesleges Pfizer és Moderna vakcinát rendelt meg, több mint egymilliárd euró kárt okozva ezáltal a román költségvetésnek. Az ügyészség szerint a kormány ezt annak ellenére tette, hogy Románia előzőleg közölte: 10,7 millió beoltható lakosa van, és a korábban leszerződött 37 millió dózis 23 millió ember immunizálására lett volna elegendő, ha kétharmaduk a harmadik, megerősítő oltást is kéri. Az ügyben súlyos következményekkel járó hivatali visszaélés miatt indult eljárás” (portfolio.hu). Ugyanezen ok miatt indult eljárás az adott időszakban hivatalban volt két egészségügyi miniszter ellen. Ebből a hírből úgy tűnik, hogy Románia a szükséges mennyiségű oltást 142 százalékkal „túlrendelte”.

Egy történet: a magyar Külgazdasági- és Külügyminisztérium 2020-ban csaknem tizenhétezer lélegeztetőgépet szerzett be mintegy háromszázmilliárd forintért. A covid-járvány csúcsán 1529 ember volt egyidejűleg lélegeztetőgépen. Az egészségügyi szakemberek szerint a magyar egészségügyi szakszemélyzet még rendkívüli intézkedések esetén is legfeljebb négyezer lélegeztetőgép felügyeletére lett volna képes. Eddig mintegy kétezerötszáz gép került az egészségügyi intézményekbe. Tehát a beszerzett lélegeztetőgépek mennyisége mintegy hétszerese a ténylegesen felhasználtnak, és több mint négyszerese az „elméletileg” felhasználható maximumnak.

A beszerzett gépek döntő többsége évi százmilliós nagyságrendű költséggel, felbontatlan csomagolásban két raktárban „pihen” anélkül, hogy gyakorlati használhatóságukról valaha is meggyőződtek volna, jótállási idejük valószínűleg már lejárt. Mennyiségüket csak az összesen párszáz darabos állami ajándékozás csökkentette, eladni belőlük nem sikerült.

Korábban számos állítás jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a gépeknek nemcsak a mennyisége volt aránytalanul túlzott, hanem az áruk is. A minisztériumi beszerzésben főszerephez jutó magyar cég árbevétele az előző évinek a 216-szorosára, profitja az 513-szorosára ugrott. A tulajdonosok ebből tizenötmilliárdos osztalékot vettek fel, majd a céget megszüntették. A csaknem hétezer kínai gépet szállító (és azóta hazájában pénzmosással és adócsalással vádolt) maláj közvetítő üzletember a profitból jachtot és magánrepülőt vásárolt.

A minisztérium a Transparency International közérdekű adatigénylésére megtagadta a vonatkozó iratok kiadását, majd a bíróság előtt azzal védekezett, hogy azokat már a beszerzés után húsz hónappal „bedarálták”.

Egy néhány személyes kisvállalkozásnak az ilyen iratokat a kötelezően elkészítendő iratkezelési szabályzatban előírt időtartamig, de legalább öt évig kell megőriznie.

Még egy hír: A bosznia-hercegovinai köztársaság volt miniszterelnökét négy év börtönre ítélték, mert a covid-járvány alatt túlárazva vásárolt kínai lélegeztetőgépeket.

A magyar nyomozó hatóságok a nyilvánosan rendelkezésre álló információk szerint a lélegeztetőgépek ügyében több eljárást is indítottak, amelyek során bűncselekmény nem került megállapításra.

Van még kérdés?

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.