A törvényben előírt elégséges szolgáltatás biztosításával vasárnap a járatok 80 százaléka menetrend szerint elindult, és 3700 maradt ki a sztrájk miatt,
hétfőn pedig a terv szerint a több mint 42 ezer járatból 19 180 maradt ki.
Kijelentette: ez vélhetően megvalósult, a járatok 50 százaléka nem indult el hétfőn, és megítélése szerint a sztrájk második napján a várakozásnak megfelelő volt a dolgozói támogatás is. A Volánbusz sofőrjei mellett a helyi járatos buszvezetők, a karbantartók, és a szellemi dolgozók is csatlakozhattak a munkabeszüntetéshez. Összességében
a dolgozói támogatók aránya körülbelül 65 százalékos volt.
Egy, még nem végleges összesítés alapján ismét Somogy vármegyében volt a legnagyobb, 95 százalékos a támogatottság, Baranyában a dolgozók 90 százaléka csatlakozott, Zalában viszont csak 20, Nógrádban pedig a munkavállalók 5 százaléka támogatta az akciót.
A Volánbusz azt közölte: a vártnál kisebb volt a sztrájk támogatottsága, a teljes dolgozói állomány 14 százaléka vett részt az akcióban. A cég szerint a munkabeszüntetésben részt vevő buszvezetők aránya a teljes állományukhoz képest 21 százalék, a hétfőn dolgozók létszámához képest pedig 39 százalék volt.
„Ebben az országban mindenkinek sztrájkolnia kéne” – Az emberek drukkolnak a Volán-sofőröknek, néhányan a teljes leállást is támogatnákMint megírtuk, a szakszervezet azért hirdetett kétnapos sztrájkot, mert elakadtak a jövő évi bérfejlesztési tárgyalások. A szakszervezet 2024-re 25 százalékos béremelést szeretne, amit már januártól megkapnának a dolgozók, a Volánbusznak viszont még nincs ajánlata.
Dobi István elmondta: kapott jelzést arról, hogy a munkáltatók több helyen fenyegették a dolgozókat. Volt,
ahol azt mondták nekik, törvényellenes a sztrájk, máshol azzal riogatták a munkabeszüntetőket, hogy később rájuk küldik majd a járatellenőröket.
Mint mondta, összességében elégedett, de érték csalódások is. Ahogy fogalmazott: saját szakszervezeti tagjuk között is volt „sztrájktagadó”, ugyanakkor más szervezethez tartozók, vagy nem szakszervezeti tagok viszont melléjük álltak. Van olyan város is, ahol a szervezettségük alacsony, a munkabeszüntetésben résztvevők aránya mégis magas volt.
Megjegyezte: kedden, a Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács ülésén kiderül, hogy van-e már eredménye a munkabeszüntetésnek. Ez az a fórum, ahol a MÁV Zrt. 9 leányvállalatát érintő béremelésről kell és lehet tárgyalni. Három napirendi pontot hirdetett a cég, ám ezek között nem szerepel a foglalkoztató jövő évre vonatkozó bérajánlata, a témában csak a „szakszervezetek 2024. évre vonatkozó bérigényeinek megvitatására” kerül sor. Ha az ülésen mégis lesz munkáltatói ajánlat, az egyértelműen a sztrájknak köszönhető – mondta.
Katona László régiós elnök, a Somogy megyei alapszervezetet vezeti. Arról számolt be, hogy a megyében 95 százalékos volt az autóbusz vezetők sztrájkja, a műszaki állománynak viszont csak 5 százaléka csatlakozott, a szellemi dolgozókról pedig – ahogy fogalmazott – jobb nem beszélni. Részvételük egyenlő a nullával, ők félnek, féltik a munkahelyüket – mondta. Baranya megyéről annyi információja volt, hogy a sofőrök közül sokan csatlakoztak, Tolna megyében pedig 50 százalékos volt a munkabeszüntetésben résztvevők aránya. Mint mondta ennek az lehet az oka, hogy ott két szakszervezet működik, amelyikből az egyik ellenük dolgozik. Katona László azt mondta, bízik abban, hogy a munkáltató belátja, érdemi béremelés nélkül az elvándorlás megállíthatatlan.
Eddig is sokan léptek ki a cégtől, autóvillamossági szerelőt például hiába keresnek, az álláshirdetésre nem jelentkezik senki.
Szalai József, a Veszprém megyei alapszervezetet vezeti, és ő a régiós elnök is. Mint mondta, a vasárnapi 50 százalékos részvétel után hétfőn a dolgozók 60 százaléka csatlakozott a sztrájkhoz. Náluk a munkáltató nem akadályozta a sztrájkot, és nem is fenyegették a dolgozókat. Ő is tart az elvándorlástól, ami egyelőre megállíthatatlan. Kijelentette:
az itthoni bérek kétszeresét, háromszorosát keresik meg a volt kollégák Ausztriában és Németországban, ahol a munkáltató még az albérletet is fizeti.
