- Moldova éltanuló lett, de van rá esély, hogy az Ukrajnának szóló orbáni vétó az ő esélyeit is lenullázza

A csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón a tagállamok vezetőinek nemcsak Ukrajna kérdésében kellene döntést hozniuk, hanem arról is, hogy megkezdhetők-e a csatlakozási tárgyalások Moldovával illetve, hogy megkapja-e a tagjelölti státuszt Georgia (Grúzia). Moldova is Oroszország Ukrajna elleni háborúja nyomán nyújtotta be tagjelölti kérelmét és tavaly júniusban Ukrajnával együtt kapta meg a tagjelölti státuszt valamint azt a lehetőséget, hogy bizonyos feltételek mellett – strukturális reformok végrehajtása után – megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat. Idén november 8-án az Európai Bizottság ismét a két államot egyben kezelve javasolta, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával (illetve Bosznia-Hercegovinával bizonyos feltételek teljesülése esetén). Grúzia pedig kapjon tagjelölti státuszt.

Hetek óta csak arról szólnak a vonatkozó hírek, hogy Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését ellenző Orbán Viktor és Magyarország azt is megpróbálja megakadályozni, hogy egyáltalán a csúcstalálkozó napirendjére kerüljön a kérdés. Moldováról egyáltalán nem esik szó, holott a kérdés elnapolása, vagy a belengetett magyar vétó egyben azt is jelenti, hogy Magyarország Moldova integrációját is akadályozza, annak ellenére, hogy Budapest és Chisinau viszonya jó. Moldova így könnyen áldozatul eshet az Orbán-kormány Ukrajna-politikájának.

Márpedig a háborús eszkaláció veszélyének állandó fenyegetettségében élő ország mindeddig éltanulóként teljesítette a tagjelölti státusz elnyerésekor számára kötelezővé tett feladatokat, jobb eredményt tud e téren felmutatni, mint Ukrajna. A Bizottság november 8-i jelentése szerint Chisinau a 9 ajánlásba foglalt teendők 94 százalékát teljesítette, csupán 3 három fejezetben van még hátraléka. Az igazságügyi reform keretében Moldovának még azt kell megoldania, hogy biztosított legyen az átláthatóság a Legfelsőbb Bíróság működésében, beleértve a legfőbb ügyész kinevezését valamint a bírák és ügyészek feddhetetlenségi vizsgálatait. A korrupcióellenes ügyészség kapcsán is van teendő – a testület zavartalan és független működéséhez szükséges források egyértelmű biztosítása. Harmadik hátralék a készpénzfizetés és a pénzmozgások szabályozása a közélet és politika oligarcha-mentesítése céljából.

Nicu Popescu moldáv külügyminiszter az EB jelentésének bemutatása, a csatlakozási tárgyalások elkezdésére vonatkozó javaslata után sajtótájékoztatón azt mondta: a Bizottság Moldovát az EU-csatlakozásra jelölt országok közül a legjobb reformdinamikával rendelkező országnak tartja, a chisinaui kormányzat pedig úgy véli, hogy az országnak minden esélye megvan arra, hogy teljesítse kötelezettségeit. Ez esetben pedig realitás az uniós tagság elnyerése 2030-ig.

Az IPN moldáv hírügynökség és a Timpul portál által is idézett sajtótájékoztatón Popescu azt mondta, Chisinau Magyarországot nem tartja akadálynak. Állította: „Nagyon jó az együttműködésünk, és biztosak vagyunk abban, hogy Magyarország határozottan támogatja a Moldovai Köztársaság európai törekvéseit. …. Magyarország kétoldalúan mindig is egyértelmű és állandó támogatásáról tett tanúbizonyságot a Moldovai Köztársaság európai integrációja mellett” – hangsúlyozta a moldáv diplomácia vezetője.

Moldova kapcsán azonban van még egy nem hangsúlyozott akadály. Az EU nemcsak háborúban álló országot nem vesz fel soraiba, hanem olyant sem, amelynek területi gondjai vannak. Márpedig a nemzetközi jog szerint Moldovához tartozó Transznisztriát oroszpárti szakadárok uralják, orosz békefenntartók állomásoznak a területén. Az enklávé orosz segítséggel 1990. szeptember 2-án nyilvánította ki függetlenségét, majd háborút folytatott orosz segítséggel Moldovával 1992-ben. A terület vezetése már többször kérte egyesülését Oroszországgal, Moszkva ezt eddig rendre elutasította.

A szeparatista enklávé problémája azonban egyelőre nem került előtérbe az EU integráció kapcsán. A chisinaui kormányzat bár soha nem mondta ki nyíltan, de sejttette, hogy e terület számára nem prioritás az EU-integrációval szemben, ami azt sugallja, hogy akár lemondani is kész Transznisztriáról az EU-tagság fejében.

Maia Sandu államfő és Nicu Popescu külügyminiszter egyaránt kilátásba helyezte a Transznisztria nélküli csatlakozás lehetőségét. Popescu a Politico amerikai lapban szeptemberben megjelent nyilatkozatában azt mondta, jelen állás szerint a chsinaui kormány által ellenőrzött terület csatlakozhat az EU-hoz, függetlenül attól, hogy mi történik a keleti, Dnyeszteren túli területtel. Érvelése szerint azért, mert az ország kiszolgáltatottságban tartása a geopolitikai manipulációnak és a szeparatista konfliktusoknak rosszabb megoldás lenne a kontinens, az EU és Moldova számára is.

Maia Sandu elnök ugyancsak szeptemberben arról beszélt, hogy Moldova nem állhat meg, az EU tagjává kell válnia. Az elnök kitért arra is, hogy az EU sosem állította, hogy az ország reintegrációja nélkül nem csatlakozhat. Igaz, ő hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy Moldova lemond a Dnyeszteren túli régióról, csupán azt, hogy az országot két lépésben integrálják az EU-ba.

Mindezek fényében az Ukrajna elleni magyar vétó – amennyiben megakadályozza Moldova csatlakozási tárgyalásainak megkezdését is, újabb feszültségforrást hoz létre az EU-n belül, a szomszédság- és nemzetpolitikában egyaránt. Az 1992-es moldáv-transznisztriai háborút ugyanis Oroszország azért robbantotta ki, hogy megakadályozza Moldova és Románia egyesülését. Ezt maga az orosz duma akkori elnöke, Gennagyij Szeleznyev 2002. október 22-i kisinyovi látogatása során nyilvánosan elismerte, írta a Deutche Welle.

Románia teljes erejéből támogatja Ukrajna honvédő háborúját és Moldovát is. A bukaresti kormány segítsége tette lehetővé Moldova függetlenedését az orosz gáztól úgy, hogy addig a Gazprom volt az egyetlen szállítója. Románia stratégia partnere az Egyesült Államoknak, amerikai katonai bázisok vannak területén és itt működik a Deveselu-i amerikai rakétapajzs is. Geostratégiai helyzete és együttműködése révén a NATO keleti szárnyának erőssége is az ország. Mindez az ukrajnai háború kitörése óta az EU-ban is növelte Románia súlyát. Bukarest borítékolhatóan rossz néven veszi, ha Moldova csatlakozási tárgyalásainak elkezdését a magyar vétó meghiúsítja. Orbán Viktornak ugyan nem számít, hogy eggyel több uniós kormányzat válik bírálójává, a romániai magyarságnak azonban egyáltalán nem mindegy, mert a román lakosság és politika „magyarok” elleni haragjának ők lesznek a közvetlen elszenvedői.

Az EU chisinaui küldöttségének vezetője, Janis Mazeiks ugyan arról beszélt a helyi médiának, hogy Moldova és Ukrajna két külön kérdés, mindegyik államot az elért előrehaladás alapján értékelik, Moldova eddigi teljesítménye pedig „lenyűgöző”, a brüsszeli történések épp az ellenkezőjét igazolják.