;

sztrájk;

- Sofőrsztrájk miatt a Volánbusz-járatok több mint 20 százaléka nem indult el vasárnap, hétfőn pedig akár a fele is az állomáson maradhat

Somogyban a sofőrök 95 százaléka nem vette fel a munkát a sztrájk első napján, de volt, ahol mindenki dolgozott. 

– Ahelyett, hogy normális fizetést kapnánk, túlórára kényszerítenek minket. Alapórával a bérünk nettó 320-340 ezer között lenne, csak túlórával érjük el a 400-450 ezret – fakadt ki vasárnap reggel Kaposváron a Volánbusz egyik sztrájkoló sofőrje.

A nagyobb béremelésért hirdetett munkabeszüntetésben vele tartó kollégáiból is dőlt a panasz:

– Én vasárnap is 2.40-kor keltem, és éjfélkor érek majd haza. És mindegy, hogy szombat, vasárnap, vagy ünnepnap van, az óradíjunk ugyanannyi.

– Akkora a munkaerőhiány, hogy D kategóriás jogosítvány nélkül is felvesznek már embereket, itt beiskolázzák őket és közben annyi pénzt kapnak, mint én 20 év után. Bicskanyitogató!

Kaposváron és Somogyban az országos átlagnál jóval nagyobb volt a sztrájkkedv, de akadt megye, ahol senki nem vett részt a munkabeszüntetésben. 

Ezzel együtt a sztrájk szervezői nem voltak elégedetlenek. „Részben elégedett és büszke vagyok. A Volánbusznál dolgozó gépjárművezetők kitettek magukért a sztrájk első napján, holnap folytatjuk” – mondta lapunknak Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet (Szaksz) elnöke a vasárnapra és hétfőre hirdetett sztrájk első napján, de konkrét számokat nem közölt. A Volánbusz Zrt. úgy látja, a buszvezetők többsége inkább a tárgyalóasztalnál küzdene a béremelésért: a cég vasárnap délutáni adatai szerint a sztrájkban résztvevő sofőrök száma nem érte el a hétszázat, ami a vasárnap dolgozók 22 százaléka. Így a járatok körülbelül 75 százaléka menetrend szerint közlekedett – írta a Volánbusz Zrt., ám valójában a sztrájk bejelentésekor is lehetett tudni, hogy vasárnap az állomány kisebb részét érinteni a munkabeszüntetés, és hétfőn várható a nagyobb hatású sztrájk.

A sztrájkszervezők eleve azzal számoltak, hogy az elégséges szolgáltatás biztosításával a járatok 80 százaléka menetrend szerint elindul, és 3700 marad ki.

Hétfőn lesz a nagyobb megmozdulás, a több mint 42 ezer járatból 19 180 kimaradására lehet számítani. 

Ez a vonatkozó törvények miatt van így, a munkabeszüntetés első napján csak a szolgáltatások kisebb részét lehet leállítani.

Dobi István úgy fogalmazott: vasárnap volt a főpróba, hétfőn lesz az előadás. Nem is vitatta: a munkabeszüntetésnek van „szégyen megyéje”, ott senki sem csatlakozott a kiálláshoz, de van olyan is, ahol szinte mindenki. Somogy megyében a buszvezetők 95-, Baranyában 90 százaléka vett részt. Bács-Kiskunban viszont senki, és Nógrádban is csak a dolgozók 5 százaléka érezte úgy, hogy össze kell fogni a közös cél érdekében – mondta. Lapunknak beszélt arról is, hogy nemcsak a Szaksz-hoz tartozó tagok sztrájkoltak. A munkabeszüntetést nem támogató Közúti Közlekedési Szakszervezet tagjaitól is beálltak a sorba, és olyan dolgozók is, akik egyetlen szakszervezethez sem tartoznak. Mint mondta, volt, ahol a munkáltató igyekezett megtörni a közös kiállás sikerét, Borsodban például vasárnapra a Szaksz egyetlen tagját sem osztották be munkára. Ennek ellenére ebben a megyében a dolgozók 35 százaléka sztrájkolt.

A szakszervezet szerint a sztrájkra azért van szükség, mert elakadtak a jövő évi bérfejlesztési tárgyalások. A szakszervezet 2024-re 25 százalékos béremelést szeretne, de a Volánbusznak még nincs ajánlata. A cég január 20-ra szeretné lezárni a jövő évi bértárgyalásokat, és megkötni a bérmegállapodásokat.

Egyelőre a folytatás nem biztató, Dobi István arról számolt be, hogy kedden Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács ülés lesz, ez az a fórum, ahol a MÁV Zrt. 9 leányvállalatát érintő béremelésről kell és lehet tárgyalni. Három napirendi pontot hirdetett a cég, ám ezek között továbbra sem szerepel a foglalkoztató jövő évre vonatkozó bérajánlata, a témában csak a „szakszervezetek 2024. évre vonatkozó bérigényeinek megvitatására” kerül sor. Azzal összefüggésben, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter túlzó mértékűnek nevezte a szakszervezet bérkövetelést, vitathatónak tartja a sztrájk jogszerűségét, felelőtlennek nevezte a Szaksz vezetőit, akikkel a bíróságon találkozna, és csak a többiekkel ülne tárgyalóasztalhoz, Dobi István úgy fogalmazott: ez a nyilatkozat felháborító. „Első fokon nekünk adott igazat a bíróság a sztrájk jogszerűségéről, és én hiszek a bírói függetlenségben. A munkajog pedig még Lázár Jánosnak sem biztosítja annak lehetőségét, hogy válogasson a szakszervezetek között” – tette hozzá. Kijelentette: „nem gondolom, hogy 50 százalékos élelmiszerár emelkedés mellett egy 25 százalékos béremelési szándék felelőtlenség lenne.”

Kaposváron Katona László, a Szaksz régiós elnöke volt a munkabeszüntetés főszervezője. Azt mondta, náluk a jogszerűséget és az elégséges szolgáltatás biztosítása mellett a menetrendet betartva mindenki részt vesz a sztrájkban.

Vasárnap a 2000-ből 150 járat nem indult el, és 50 buszvezető csatlakozott a munkabeszüntetéshez. Hétfőn a 3500 járatból 850-et és 150 buszvezetőt érint a munkabeszüntetés. A megyében egyébként 450 buszvezető dolgozik.

A műszaki állomány (szerelők, karbantartók) 8-11-ig, a délutános műszak 14-17-ig, a szellemi alkalmazottak 8-12 óráig sztrájkolnak hétfőn – mondta. A tartózkodóban vele együtt még 6 sofőr volt, de a beszélgetés idejére kimentünk a cég telephelyéről, „nehogy probléma legyen”. Az összes buszvezető vele tartott, akik a véleményüket vállalták, de a nevük megjelenését nem, mert „jobb ez így”.

A legindulatosabb buszvezető úgy fogalmazott: „A mi drága urunk és parancsolónk egy pillanat alatt hozhat olyan intézkedést, amivel teljesen ellehetetlenít minket. Láttuk, hogy mit műveltek a tanárokkal, ha őket kirúghatták, mert kiálltak magukért, velünk is megtehetik. Nem partnerként vagyunk kezelve, hanem mi vagyunk a szükséges rossz a cégnél, akit, ha kell ostorral hajtanak. Belekényszerítenek olyan dolgokba, amit nem szeretnénk”.

A hideg és a havas eső dacára is egy pillanat alatt lett forró a hangulat, amikor a munkakörülményekről meséltek: vasárnapi éjszaka közepi munkába indulásról, rengeteg túlórával is csak 400-450 ezres fizetésről, és túlhajszoltságról. Van, aki ez utóbbiról úgy fogalmazott:

– Egy évben 15 hónapnyi munkát végezünk.

Majd azzal folytatja, hogy már nemcsak a Nyugaton lehetne több pénzt keresni, hanem a környező országokban is. Szlovákiában 1500-2000 euró közötti bért kínálnak, egy trolibuszvezetőnek 1900-2200 között ajánlanak munkát. Nagykanizsán nemrég volt egy felmondási hullám, mert körülbelül ugyanennyiért Szlovéniában volt munkalehetőség, és még a nyelvtanfolyamot is fizették a jelentkezőknek. Mi 900 eurós alapbérért dolgozunk. De sajnos már nem tudunk ugrálni, az én gyerekeim már egyetemisták, és a többiek sem tudják itt hagyni a családot.

A szociológus 74 éves volt.