- Megint beavatkozott egy másik ország kampányába a saját szuverenitására oly kényes Orbán-kormány

Szeptember végén a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szlovákiában is reklámozta azt a migráció veszélyeiről szóló videót, amelyet Lengyelországra célozva hirdettek – írja a Szabad Európa.

A kampány utolsó napjaiban tehát a szlovák nézőkhöz is eljutott a magyar kormány alábbi videója:

Ez azért is érdekes, mert a választások előtt hirtelen nagyobb számban jelentek meg migránsok Dél-Szlovákiában, ez pedig jól jött a populista pártoknak, köztük Orbán Viktor szövetségesének, Robert Ficónak. Fico azonnal a határok lezárását követelte, más szlovák politikusok pedig azt vetették fel, hogy a magyar hatóságok terelhették az illegális migránsokat Szlovákia felé, hogy növeljék a bevándorlásellenes pártok népszerűségét.

A kampányhajrában egyébként Szijjártó Péter külügyminiszter Szlovákiába utazott, hogy részt vegyen a magyar párt, a Szövetség rendezvényein, ami miatt a szlovák külügy behívatta Balogh Csabát, Magyarország szlovákiai nagykövetét. A szlovák kormány ugyanis a szlovák belügyekbe való beavatkozásként értékelte a magyar miniszter fellépését.

A magyar kormány a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt arra hivatkozva fogadná el, hogy megakadályozza a külföldiek beavatkozását a magyar közügyekbe, illetve azt, hogy így befolyásolják a magyar választásokat. Ehhez képest az elmúlt években maga a miniszterelnök, vagy a hozzá közel álló üzletemberek és politikusok számos alkalommal avatkoztak be külföldiként más államok kampányaiba.

A Szabad Európa összeállítása szerint Ukrajnában például a 2020-as helyhatósági választások előtt több magyarországi politikus is arra buzdította a kárpátaljai magyarokat, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségre szavazzanak. Közülük többeket évekre kitiltottak Ukrajnából, mert az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szeparatizmussal és azzal vádolta meg őket, hogy beavatkoztak az ukrán belügyekbe.

Az Egyesült Királyságban javában zajlott a kampány, amikor – a 2016-os brexitnépszavazás előtt pár nappal – az igen népszerű jobboldali bulvárlapban, a Daily Mailben megjelent a magyar kormány hirdetése, amelyben Orbán Viktor szólt a brit választókhoz. „A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszkén áll önök mellett az Európai Unió tagjaként” – üzente a magyar miniszterelnök. Ezzel ő volt az első uniós kormányfő, aki személyesen is beszállt a brit uniós tagságról szóló népszavazás kampányába.

Lengyelországban a 2023-as választások után nem sokkal egy oknyomozó portál számolt be arról, hogy a PiS kampányában fontos szerep jutott a Fidesz kampánytanácsadóinak. A cikk neveket nem említ, de azt leírja, hogy idén nyáron vonták be a magyarokat a lengyel kampányba, és komoly befolyásuk volt rá. A cikk szerint Budapestről érkezett az ötlet, hogy erősítsék fel a másik miniszterelnök-jelölt, Donald Tusk elleni negatív kampányt. Magyar javaslat volt, hogy a migráció elleni küzdelem kerüljön a középpontba, és hogy a választásokkal egy napon tartsanak népszavazást is a migránsok kötelező betelepítésével kapcsolatban.

Egy másik lap pedig arról számolt be, hogy épp a választások előtt hirdette a magyar kormány a fent említett, Szlovákiában is reklámozott bevándorlásellenes kampányvideókat a YouTube-on, kifejezetten a lengyel közönségre célozva. A reklámokat a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda fizette szeptember 28. és október 11., valamint október 10. és 24. között.

Franciaországban 2022 áprilisában tartottak elnökválasztást. Már az év elején kitudódott, hogy Marine Le Pennek nehézségei akadtak a kampányfinanszírozással, a problémát pedig egy magyar bank hitele oldotta meg. Az elnökjelölt vagyonnyilatkozatából aztán kiderült, hogy a mintegy 10,7 millió eurós hitelt a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MKB biztosította (az MKB ma már a Magyar Bankholding része, amely továbbra is Mészárosé).

Azt a Szabad Európa balkáni szerkesztősége tárta fel, hogy 2021 végén Orbán Viktor százmillió eurót ígért a boszniai Szerb Köztársaságnak gazdaságfejlesztés címén. A pénzre helyi cégek pályázhattak, a kiválasztottak pedig hetvenszázalékos vissza nem térítendő támogatást kaptak, döntően eszközvásárlásra. A támogatásokat szétosztó alapot nagyon gyorsan felállították, nem véletlenül: 2022 őszén választásokat tartottak Bosznia-Hercegovinában. A magyar támogatást helyi szakértők úgy értékelték a Szabad Európának, hogy egyértelműen Milorad Dodik szélsőséges boszniai szerb vezető kampányát segítette, aki nem utolsósorban Orbán fontos szövetségese. A pénzt épp a választások előtt osztották ki, Dodik kinevezettei döntöttek róla, átláthatatlan módon.

Szlovéniában Orbán Viktor és a hozzá közeli üzletemberek Janez Janšát és a Szlovén Demokrata Pártot segítik. Ott jóval többről van szó annál, hogy a magyar miniszterelnök feltűnik az SDS párt- és kampányeseményein, bár arra is akadt példa. Orbán nem hivatalos tanácsadója, Habony Árpád, illetve Habony üzlettársai 2017-ben kezdtek médiabevásárlásba Szlovéniában. Habonyék a Janša pártjához erősen kötődő tévét, hetilapot és internetes portálokat vettek. A vásárlásra költött pénzből közvetlenül is jutott az SDS-hez, mert az egyik kiadóban a párt tulajdonrészét vásárolták meg. A vásárláshoz szükséges pénzösszeget Mészáros Lőrinc egyik üzlettársa, a milliárdos Varga Károly fizette be a cégek számlájára. Amikor pedig tőkeemelésre volt szükségük a kiadóknak, Rogán Antal és Habony Árpád ügyvédje, Kosik Kristóf adott kölcsönt a tulajdonosoknak – ez egyébként épp a szlovén választások előtt történt.

Az elmúlt években több millió euró érkezett Orbán Viktor közvetlen környezetéből Janša pártmédiájához, a gyanús pénzmozgások miatt hivatalos vizsgálatok is indultak. Ráadásul immár az ország egyik legnézettebb csatornája, a Planet TV is magyar kézben van, a tulajdonosa a Fidesz holdudvarába tartozó magyar TV2 Csoport.

2016 végén, az észak-macedón választások előtt Orbán Viktor Budapesten fogadta Nikola Gruevszkit, egy évvel később pedig a helyhatósági választások kampányában nemcsak Orbán Viktor, de Gulyás Gergely és Németh Zsolt is az országba utazott, hogy segítsék pártját. 2017 és 2018 között Észak-Macedóniában is a Habony Árpádhoz köthető üzleti kör vásárolt jobboldali pártmédiát, épp akkor, amikor Orbán szövetségesének helyben segítségre volt szüksége. Ide is jutott Rogán ügyvédjének kölcsönéből. Magyar vállalkozások is valamiért ezeken a kis macedón híroldalakon hirdettek, akár egymilliárd forint értékben. Ezeket a pénzmozgásokat Észak-Macedóniában is hatósági vizsgálat követte.

Gruevszki azóta korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélték, ami elől Magyarországra szökött, ahol menekültstátuszt kapott. A volt macedón miniszterelnök ma is Budapesten él.

Szerbiában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendre felszólal Aleksandar Vučić államfő mellett. Immár az is hagyománynak tekinthető, hogy ilyenkor szerbül szólal fel a gyűléseke, így történt a 2017-es elnökválasztási kampány idején Belgrádban, 2019-ben, amikor Vučić elnök és kormánya, a Szerb Haladó Párt (SNS) ellen szerveztek tüntetéseket országszerte, és szükség volt a kiállásra, vagy idén tavasszal, amikor szintén egy belpolitikai válság idején kellett erőt mutatni. A magyar kormány igen komolyan támogatja akár anyagilag is a Vajdasági Magyar Szövetséget, ami egyértelműen Vučić szövetségeseként működik a helyi politikában.

November végén nyilvánosságra került egy videó, amelyen Lázár János építési és beruházási miniszter tart eligazítást a VMSZ palicsi aktivistáinak. Szerbiában december 17-én tartanak előrehozott választásokat, Lázár pedig a kampány előtt arról beszélt többes szám első személyben, hogy a VMSZ-re leadott szavazat egyenlő a mostani szerb kormányra leadott szavazattal. A videóból az is kiderül, hogy Lázár negyven aktivistát küld a Vajdaságba a kampány idejére saját választókerületéből, és hogy a jövő tavaszi magyarországi választásokra is érkeznek majd a Vajdaságból segíteni a Fidesz kampányát.