Az állami tévében és egyéb médiamegjelenései alkalmával Fodor Gábor a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet (KRKI) igazgatójaként szerepel. Magáról a KRKI-ról viszont nem lehet hallani. Kérdés, mennyiben nevezhető ténylegesen működő intézetnek.
A KRKI székhelye a Károly körúton található, honlapja szerint a stábot négy személy alkotja: Fodor Gábor igazgató, Boruzs András stratégiai igazgató, valamint egy stratégiai tanácsadó és egy kommunikációs koordinátor. A KRKI 2021. június 18-án jelentette be, hogy „hosszú hónapok munkája után sikeresen elindítottuk a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézetet”. Bár az intézet ugyanebben a bejelentésben azzal kecsegtetett, hogy „hamarosan sok újdonsággal és tartalommal” jelentkezik, az ígéret mindeddig a töredékesnél is csekélyebb mértékben valósult meg. A honlap mindeddig csupán egyetlen rendezvényről számolt be, amely a KRKI szervezésében jött létre:
2021 októberében Fodor Gábor és G. Fodor Gábor kormánypárti politológus közreműködésével a Bibó István Szakkollégiumban, kizárólag szakkollégisták jelenlétében tartottak „jó légkörben zajlott” pódiumbeszélgetést a rendszerváltásról.
Az intézet Facebook-oldalán több bejegyzés olvasható ugyan, de ezek – az említett pódiumbeszélgetésen kívül – nem saját szervezésű rendezvényekről szólnak, hanem olyanokról, amelyeken Fodor Gábor mások meghívására vett részt. Felbukkannak még évfordulókra emlékeztető posztok is, valamint Fodor Gábor visszaemlékezése Antall József miniszterelnökre, vagy az 1989-es „négyigenes” népszavazásra. A legutolsó bejegyzés csaknem egy évvel ezelőtt, 2022. december 19-én született, a többi még 2021-ben.
Pedig az intézet – vállalása szerint – „legmodernebb kommunikációs eszközökkel” szeretné bemutatni, a fiatalok számára is közérthetővé tenni a „közép-európai rendszerváltások kulcsmomentumait és történéseit”, fontosnak tartja továbbá, hogy konferenciák szervezésével „testközelbe vigye” a rendszerváltás eseményeit. A KRKI elvileg tanácsadással, elemzéssel és piackutatással is foglalkozik.
2013-ban már alakult egy hasonló nevű, kormányzati döntéssel létrehozott intézmény, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki). Nyári Gábor, a Retörki ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta, semmilyen kapcsolatuk nincs a Fodor Gábor-féle intézettel
eltekintve attól, hogy időnként egy-egy KRKI számára írt levelet véletlenül nekik kézbesítenek.
Nincs ismerete arról, hogy a KRKI „kiterjedt tudományos tevékenységet” folytatna. Megkérdeztünk két politikai elemzőt is, de egyikük se tudta, mivel foglalatoskodik a Fodor-féle intézet.
Megkerestük a KRKI-t is, tájékoztatást kérve arról, hogy egyetlen pódiumbeszélgetésen kívül szerveztek-e más rendezvényt, végeznek-e egyéb tevékenységet. A lapunknak adott válasz szerint Fodor Gábor a nyilvánosság előtt már többször kifejtette, hogy a KRKI tevékenységét a „pandémia és az azt követően kialakult gazdasági körülmények miatt sajnos nem az eredeti elképzelések szerint tudta megvalósítani. Jelenleg több projekt kialakításán dolgozunk, melyek megvalósulása segíthet céljaink elérésében.”
Rákérdeztünk arra is, hogy évente mennyi pénzbe kerül az intézet fenntartása és működtetése, ezt az összeget milyen forrásokból teremtik elő. A KRKI nem árult el részleteket a gazdálkodásáról, csak annyit közölt, hogy az intézet „alapítása óta állami vagy az állam működéséhez kötődő szervezettől semmilyen anyagi forrásában nem részesült”.
Konkrétumként egyedül annak leltük nyomát, hogy a Demján Sándor Alapítvány támogatta a KRKI-t. Az alapítványtól kapott információnk szerint Fodor Gábor 2020 szeptemberében – tehát nagyjából háromnegyed évvel a KRKI elindulásának bejelentése előtt – nyújtotta be támogatási kérelmét. Az alapítvány által megítélt támogatás összege mindössze 700 ezer forint volt.
Az Opten cégadattár kimutatása alapján a nonprofit kft. formájában működő KRKI nettó árbevétele 2020 és 2022 között összesen nem egészen 6 millió forintot tett ki.
Kilépések, lemondások
A rendszerváltáskor Fodor Gábor a Fidesz legismertebb arcai közé tartozott. 1993-ban kilépett a pártból, és az SZDSZ-ben folytatta. Volt oktatási, később környezetvédelmi miniszter is. 2008-ban az SZDSZ elnökévé választották, a kudarcos EP-választás miatt a következő évben lemondott. 2013-ban megalapította a Magyar Liberális Pártot, az ott betöltött elnöki tisztségétől 2019-ben vált meg. Ekkor jelentette be, hogy szeretne egy intézetet, amely a közép-európai rendszerváltás történetét dolgozza fel. Lapunk 2019 augusztusában, a vele készített interjúban megkérdezte, miből fogja finanszírozni intézetét. „Még létre sem jött, így nem tudom” – mondta erre Fodor Gábor.
Az Indexen nemrég publikált cikkében Fodor Gábor javasolta, hogy az önkormányzati választáson a fővárosban hozzák vissza a listás rendszert. Az elképzelést a Mi Hazánk öntötte parlamenti előterjesztés formájába, aztán a Fidesz tette lehetővé, hogy a beadványt az Országgyűlés tárgyalja. Az ellenzék tiltakozik az ellen, hogy a kétharmados többség fél évvel a választás előtt átírja a választójogi szabályokat.
