A NER narrativája szerint Magyarország a világgazdaság fekete éveiben is hatalmas sikereket ért el, ami annak köszönhető, hogy a kormány az ellenzék nyomása ellenére kitartott addig eredményes gazdasági stratégiája mellett.
A felülmúlhatatlanság látszatát keltő minősítés igazságtartalmával egy a recesszióból éppen csak kikecmergő gazdaság esetében nem is érdemes foglalkozni, miképpen azzal sem, hogy nevezhető-e eredményesnek az a gazdaságstratégia, amely az uniós inflációs rekordját eredményezte, s az ország költségvetésének fő számai is szinte hónapok alatt elbuktak. De legyünk szerények! Szorítsuk be a siker kategóriájába, azt, ha a gazdaság valamelyik ágában - az eredményesnek hazudott - stratégia pozitív fordulatot vett.
A KSH októberről szóló szerdai jelentése szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene, vagyis a fogyasztás nem ilyen. Dacolva az állítólag növekvő reálbérekkel, az előző hónaphoz képest 0,3 százalékos visszaesést mértek a statisztikusok. A hatalmas siker országában a számításba vett 10 hónapból mindössze 3 olyant találtak, amikor nőtt a forgalom. Fordulatról legfeljebb annyiban beszélhetünk, hogy soha ennyi kisbolt még nem húzta le a rolót, mint 2023-ban. A sajátos módon szinte vallásos ünneppé nemesedett Black Friday, amelynek forgalma a tartós fogyasztási cikkek megnövekedett kereslete miatt, korábban egyes esetekben még a karácsonyt is elérte, - bár ez még az októberi számokban nem szerepel -, idén az üzletek többségénél csak nagy érdeklődést, de annál csekélyebb tényleges vásárlást eredményezett.
Vagyis Magyarországon - még az idén kétségtelenül élénkülő idegenforgalom ellenére is - kiskereskedelmi forgalom volumene ott tart, mint 2021-ben. Háy János, a méltán népszerű író szerint: „A népszerűség (...) lehet jellemileg romboló erejű is, beerősítheti a (...) nárcisztikus magot, aminek következménye lehet a pöffeszkedés, amikor nem a világtól vagyunk elragadtatottak, hanem önmagunktól.” S ez igaz lehet a kormányra is.