A magyar külpolitika nemzetiérdek-alapú - jelentette ki a miniszterelnök hétfőn, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti konferencián.
Orbán Viktor azt mondta, évszázados távlatban nem volt olyan aktív és kiterjedt a magyar külpolitika, mint az elmúlt években. A legsikeresebb politikai termékünk nemzetközi vizeken éppen az, hogy Magyarország, bár csak tízmilliós ország, mégis képes önálló külpolitikát folytatni. Azt javasolta: ne engedjenek azoknak a szirénhangoknak, amelyek a jólnevelt külpolitikai viselkedésre próbálják leckéztetni Magyarországot.
„Saját jelentőségünk növelésének fikciója” Se a Nyugatnak, se a Keletnek nem kell, hogy Orbán Viktor közvetítsen közöttükOrbán Viktor az önálló és kezdeményező külpolitika sarokpontjai között említette, ha egy relatív előnyökkel nem rendelkező ország önálló külpolitikát akar csinálni, akkor radikális álláspontot kell képviselnie. Legyenek tehát nagyívű víziói, távlatos, de nagyszabású, konkrét céljai, legyenek tervei, stratégiája arra, hogyan váljon erős országgá, amelyet a többiek tisztelnek - tette hozzá. Az ez ellen szóló érveket az előző kormányzat szellemesen meg is tudta fogalmazni: „merjünk kicsik lenni”. A legjobbnak azt nevezte, ha Magyarország nem valamelyik másik hatalom legjobb tanítványa akar lenni, hanem önmaga mestere.
A radikális álláspontot taktikai szempontból azért nevezte szükségesnek, hogy legyen miből engedni. Ennek az álláspontnak a stratégiai oldaláról azt mondta, a radikális a magyar nyelvben azt jelenti, hogy gyökeres, azaz valaminek a lényegét megragadó álláspontot kell képviselni. Minden híresztelés ellenére az a magyar külpolitikai gyakorlat, hogy lényegretörően tesszük fel a kérdéseket, nem rontja, hanem emeli Magyarország presztízsét. Az ugyanis, hogy mások nem így beszélnek, nem jelenti azt, hogy őket ne foglalkoztatnák ezek a kérdések. Elterjedt vélekedés, hogy a radikális lényeglátás nem presztízshez, hanem elszigeteltséghez vezet, ez a gondolat azonban nem találkozik a tapasztalataival - hangsúlyozta,
Inkompetens a zsarolásra és fenyegetésre támaszkodó magyar külpolitika, nem képes a nemzeti érdekek képviseletére semHozzátétte: évszázados távlatban nem volt olyan aktív és kiterjedt a magyar külpolitika, mint az elmúlt években. Intenzív nyugati kapcsolatrendszer, „dübörgő keleti és déli nyitás”, gyorsaság, akcióképesség, kereskedés, beruházások és konnektivitás, ezt hozza magával mindez, és nem elszigeteltséget. Orbán Viktor hangsúlyozta: a nemzetiérdek-alapú külpolitika egyesíti az idealizmus és a realizmus legjobb elemeit. A nemzeti szó ebben a szókapcsolatban az idealista elemre utal, hiszen a nemzet elsősorban egy eszme. Az érdek szó pedig maga a realizmus, a szükséges, hasznos és praktikus dolgok gyűjtőneve.
Az MKI-ről mint különleges szellemi osztagról beszélt, amely a jövőben a Miniszterelnöki Kabinetirodán és a kormányfő politikai igazgatóján keresztül segíti a kormány és a miniszterelnök munkáját.
A magyar külpolitika zsákutcája, amit Orbán Viktor sikerként ad elő