A nyolc éven át győzedelmesen kormányzó – ők így állítják ma is – lengyel jobboldal nem bírja tudomásul venni, hogy október 15-én vesztett. A Jog és Igazságosság (PiS) párt több mint egy hónap elteltével is azt harsogja, hogy megnyerte a választást, holott a parlament egyik házában sincs többsége. Az eddigi ellenzék közben koalíciót alakított, közös kormányprogramot fogadott el, s bejelentette, hogy Donald Tusk, a Polgári Platform elnöke a közös kormányfő-jelöltjük. Andrzej Duda elnök ennek ellenére a maga politikai oldalát bízta meg kormányalakítással, a „parlamenti hagyományokra” hivatkozva.
Ez a kormány zűrös körülmények közt állt össze. Tagjai főleg másodvonalbeli minisztériumi főtisztviselők. Egy-egy politikus tűnik fel csak, a PiS nagyágyúi közül egyedül a védelmi miniszter folytatta, pedig előzőleg Mariusz Blaszczak még azzal állt elő, hogy rá nagyobb parlamenti feladatok várnak. A főnökség, Jaroslaw Kaczynski, azonban maradást parancsolt neki. Kormányát Morawiecki szakértőinek és politika felettinek, a „lengyel ügyek kabinetjének” titulálta, azt hangoztatva, hogy programjába majd beiktatja egyes ellenzéki erők célkitűzéseit is. Azt állítja, folyamatosan dolgozik azon, hogy többséget szerezzen a feltehetően egy hét múlva tartandó szavazáson. Mi az igazság? A lengyel sajtó nem tud potenciális átállókról.
Az elhúzódó kormányváltást a PiS egyrészt arra használja, hogy a lehető legtöbb költségvetési pénzt szivattyúzza át a maga programjaiba, szervezeteihez, másrészt arra, hogy függetlenítse intézményeit, kimenekítse veszélybe került kádereit a titkosszolgálatok és a fegyveres testületek éléről, új kinevezésekkel saját embereit betonozza be független kormányhivatalok vezetésébe, s igazságszolgáltatási posztokra is pártkatonákat nevezzen ki. Harmadrészt megpróbálja eltüntetni a visszaélések, korrupt gyakorlatok nyomait a fenyegető parlamenti vizsgálatok elől.
A lengyel független média arra is felfigyelt, hogy az eddig tétlenségéről elhíresült alkotmánybíróság hirtelen aktivizálódni látszik. Eddig befagyasztott ügyekben hoznak olyan döntéseket, amelyek feltehetően súlyos kiadásokkal terhelik majd meg az új kormányt. Az PiS párttestületeként működő bírói testület és Duda elnök várható vétói amúgy is arra kényszerítik a jövendő kormánykoalíciót, hogy kreatív eljárásokkal hajtsa végre programját. Ennek egyik első pontja az állami televízió politikai műsorainak és műsorkészítőinek azonnali lecserélése kell legyen. Tusk hangoztatja, hogy képtelenség lesz kormányozni az országot, ha az állami média egyetlen párt szócsöveként működik tovább, s az eddigi propagandistáktól nem várható el, hogy egyszerre független újságírók legyenek.
A parlamentben eközben már érezhető a változás. Amióta Szymon Holownia, a Lengyelország 2050 középpárt vezetője a szejm marsallja, megváltozott a törvényhozás munkája és nyilvánossága. Az új többség átvette a bizottságok vezetését és megvétózta a PiS elnökségi jelöltjét, a korábbi szejm elnököt, akit törvénysértésekkel vádolnak. Az igazi fordulat november 28-án következett be, amikor az új parlamenti többség létrehozott három eseti bizottságot a PiS-kormányzás kirívó torzulásainak, törvénysértéseinek nyilvános vizsgálatára.
Az elsőt a borítékos elnökválasztási kísérlet feltárásra alakították. 2020-ban a Covid-járvány idején a PiS törvényes felhatalmazás nélkül postai úton akarta lebonyolítani az elnökválasztást. A miniszterelnök utasította a Lengyel Postát a szükséges borítékok, ívek elkészítésére és a folyamat lebonyolítására, amelyből egyszerűen kizárták az állami választási bizottságot. A rendezéstől kénytelenek voltak elállni, de a kaland több mint 76 millió zlotyba (6,5 milliárd forint) került. A második bizottság politikusok, újságírók, rezsimkritikus személyek izraeli Pegasus-szoftverrel történt lehallgatását vizsgálja majd. Mint kiderült, a kormánypárthoz közelálló CBA korrupcióellenes titkosszolgálat lehallgatott több ellenzéki személyiséget, köztük a Polgári Platform 2019-es választási stábjának vezetőjét, Krzysztof Brejza akkori szenátort.
A harmadik eseti bizottság az úgynevezett vízumügy felelőseit hivatott megállapítani. Idén nyáron a lengyel külügyminisztériumban razziát tartottak, amely nyomán a kormányfő felmentette Piotr Wawrzyk miniszterhelyettest, PiS-politikust. Később kiderült, hogy ő alá tartozott a konzuli szolgálat, így az úgynevezett vendégmunkás-vízumok kiadása is. Ám a külügyi tárca ezt részben helyi cégekhez szervezte ki, s Afrika és Délkelet-Ázsia több országában kizárta a konzulokat a vízumügyek intézéséből. A lengyel gazdaság nagyszámú vendégmunkást igényelt – mintegy 400 ezer ilyen vízumot adhattak ki, amelyek megszerzéséért az igénylők a közvetítőkön keresztül átlag 5000 dollárt fizettek. A nyomozás súlyos korrupciós viszonyokat tárt fel ennek kapcsán. Kiderült az is, hogy az így beutazók jelentős része a lengyel schengeni vízummal egyből továbbállt nyugatabbra. A korrupt vízum-ügyintézés miatt a német hatóságok fokozott ellenőrzést vezettek be. Mindez akkor történt, amikor a választásokra készülő PiS migrációellenes, idegengyűlölő kampányt bontakoztatott ki.
A bizottságok létrehozását korábban a jobboldali többség megakadályozta. Most ezek a testületek létrejöhetnek. Üléseikről a szejm televíziója ad élő közvetítést, s amint a viszonyok úgy alakulnak, a megújult köztelevízió is beszámol majd a meghallgatásokról.
Ki megy Brüsszelbe?
December 14-15-én Brüsszelben tanácskoznak az EU állam- és kormányfői. Kérdés, hogy ott ki képviseli majd Lengyelországot. Morawiecki aligha kap bizalmat, s a szejm a legfrissebb információk szerint december 11-én megválaszthatja Donald Tuskot. Andrzej Duda államfő állítólag azt üzente, hogy rajta nem fog múlni, azonnal kinevezi az új Tusk-kormányt, hogy az képviselhesse az országot a brüsszeli csúcson. Tusk nagy tapasztalattal, de igen friss és nehéz felhatalmazással láthat munkához, hacsak közbe nem jön valami…
