ősember;vadászat;

A tudósok által vizsgált 63 közösségből 50-ben vadásztak nők, ami 79 százalékot jelent

- Vadászó őskori és modernkori asszonyok

Eddig úgy tudtuk, hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató őseink munkamegosztása nemi alapon történt: a férfiak ejtették el az állatokat, a nők pedig a gyűjtögetéssel foglalkoztak. A legújabb, a PLOS ONE-ban megjelent tanulmány szerzői azonban más eredményre jutottak. Csaknem négyszáz modernkori gyűjtögető társadalmról írt cikket vizsgáltak meg az 1800-as évektől kezdve napjainkig, ezek közül 63-ról esetben szereztek adatokat arról, vadásztak is. Kiderült, ötven csoportban a nők is részt vettek ebben (79 százalék), és nem csak alkalomszerűen vagy véletlenül, ha úgy adódott. Azokban a társadalmakban pedig, ahol a vadászat a fő tevékenység volt, a nők részvételi aránya 100 százalék.

De más kutatások szerint sem felel meg a valóságnak az a régóta evidenciának tartott, mitikus kép az őskori társadalmakról, miszerint amíg a férfiak vadásztak, a nők a gyerekekre vigyáztak és bogyókat gyűjtögettek. A valóság sokkal inkább az volt, hogy ugyanúgy részt vettek az állatok üldözésében, leölésében sőt az emberekkel való küzdelmekben, mint a férfiak, ráadásul ehhez még bizonyos adottságaik miatt jobban megfeleltek. Az egyik bizonyíték, hogy találtak vadászeszközöket és fegyvereket eltemetett nők mellett nem csak kora holocén kori, hanem pár ezer, pár száz éves sírokban is szerte a világon. Az egyik ilyen példa egy 9000 éves perui sír, de találtak fegyveres nőket viking sírokban is. Az sem mellékes, hogy a tudósok szerint az ösztrogén és az adiponektin hormonok - amelyeknek szintje a nőkben magasabb - kulcsszerepet játszanak abban, hogy képesek legyenek szervezetük cukor és zsírtartalmát szabályozni, ami alapvető fontosságú az olyan atletikus képességek esetében, mint a hosszútávú futás, amire az állatok elejtéséhez van szükség. Az ösztrogén - amely fontos szerepet jászik a zsíranyagcserében - teszi képessé arra a nőket, hogy hosszabb ideig gyalogoljanak, később fáradjanak el.

Az eltemetett vadászfegyverek mellett a nők csontmaradványain látható sérülések is bizonyítéknak vehetők: a fejükön és a mellkasukon ugyanolyan traumák nyomai láthatók, mint a férfiakon, például állati rúgások következményei. 

Az életvégi döntésekkel kapcsolatban a strasbourgi bíróságon zajló per kapcsán arra kerestük a választ, milyen kimenetelei lehetnek az ügynek.