Az Európai Parlament egy elfogadás előtt álló jelentésében ismét sürgeti az Európai Bizottságot hogy kezdeményezzen vizsgálatot annak megállapítására, hogy Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos magatartása és politikája megfelel-e az uniós normáknak. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának a végrehajtásáról szóló határozat kedden kerül az EP külügyi bizottsága, majd januárban a plenáris ülése elé.
„Az EP továbbra is mélységesen aggasztónak tartja azokat a jelentéseket, amelyek szerint a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos szándékosan törekszik rá, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét” – áll a szövegben, amely megismétli az Európai Parlament korábbi felhívását egy független és pártatlan bizottsági vizsgálat lefolytatására.
Az EP azt firtatja, hogy a Várhelyi által tanúsított magatartás és az általa támogatott politikák nem sértik-e az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexet és az uniós biztosnak az EU-szerződésekből eredő kötelezettségeit
A törvényhozó testület idén januárban elfogadott jelentésében már megfogalmazta ugyanezt az elvárást az EB-vel szemben, de Ursula von der Leyen bizottsági elnök akkor lesöpörte az asztalról a felvetést.
– Nagyon csalódott vagyok, hogy az elnök teljesen figyelmen kívül hagyta a felhívásunkat. Elég okunk volt rá, hogy csaknem egy éve előálljunk ezzel a kéréssel, de Várhelyi biztos úgy tesz, mintha mi sem történt volna – nyilatkozta a Népszavának Thijs Reuten holland szociáldemokrata EP-képviselő, aki a határozati javaslatba került megfogalmazás egyik szerzője. Felidézte az EP plenáris ülésén azóta történt incidenst, amikor a biztos egy bekapcsolt mikrofonba beszélve lehülyézte a képviselőket. (Ezt a politikus később cáfolta).
Várja a magyarázatot az Európai Parlament, miért hülyézte le Várhelyi Olivér a képviselőketReuten felemlegette azt is, hogy a magyar biztos azután utazott Belgrádba idén februárban egy 600 milliós EU-s támogatás ígéretével, hogy Aleksandar Vučić elnök Brüsszelben megtagadta egy megállapodás aláírását a kapcsolatok normalizálásáról Koszovóval. – Elvárom a bővítésért felelős biztostól, hogy bírálatot fogalmazzon meg, amikor akár a szerb elnök, akár Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság szeparatista vezetője vagy más olyat tesz vagy állít, ami aláássa a jogállamiságot vagy akár az ország alkotmányát. De Várhelyi félrenéz, ha a demokratikus visszafejlődés jeleit látja – érvelt az EP-képviselő, miért kezdeményeznek vizsgálatot.
Szép ez az Orbán-Vučić barátság, kár, hogy az EU-n belüli teljes elszigetelődés és a V4 szétesése az okaEurószázmilliókat áldoz arra az Orbán-kormány, hogy valaki felrobbantsa a Balkán törékeny békéjétA parlamenti jelentés egyik paragrafusában egyébként Magyarország is előkerül, ebben a képviselők aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az ország még mindig blokkolja a részben az Európai Békekeretből (EBK) finanszírozott ukrajnai fegyverszállítások nyolcadik részletét. Az EBK a tagállamok befizetéseiből gazdálkodik és arra szolgál, hogy elősegítse a nemzetközi céljaikat: a béketeremtést, a konfliktusmegesőzést és a biztonság megerősítését. A kormányok részben ebből az alapból dotálják az Ukrajnának szánt fegyverszállításaikat, ám Magyarország ellenállása miatt jelenleg nem jutnak hozzá a pénzügyi támogatás nyolcadik, 500 milliós részletéhez. A magyar kormány sokáig azért akadályozta a közös döntést, mert az ukrán antikorrupciós ügynökség a háborút szponzoráló entitások közé sorolta az OTP Bankot. A pénzintézet egy ideje lekerült a listáról, a magyarok azonban garanciákat követelnek arra, hogy soha nem is kerül oda vissza. Egy uniós diplomata nemrégiben az orosz matrjoska-babához hasonlította lapunknak a magyar magatartást, mondván, hiába hajtod végre, amit akarnak, mindig újabb és újabb követelésekkel állnak elő.
Várhelyi Olivér nem egyeztetett a kollégáival, mielőtt posztolt a palesztinoknak járó támogatás felfüggesztéséről