Lapunk is megírta, hogy állítólag már tárgyal az Orbán-kormánnyal az a dubaji üzletember, aki új felhőkarcolót szeretne építeni Budapesten. A milliárdos ingatlanfejlesztő Mohamed Alabbar, aki megépíttette Dubajban a világ jelenleg legmagasabb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát. Természetesen nem egy ekkora monstrum épülne a zuglói részen, hanem egy ennél szerényebb, 220-240 méteres - ám az még így is jócskán a 143 méteres MOL-torony fölé magasodna. Ráadásul nem csak egy tornyot jelentene mindez, hiszen a beruházó egy komplett mini-Dubajt álmodott meg a XIII. és a XIV. kerület határán, a jelenleg állami tulajdonban álló területen luxuslakásokkal és irodákkal.
A Telex megszerzett egy kormányzati dokumentumot a témában, ebből az derül ki, hogy a befektető 1900 milliárd forintnak megfelelő összegből egy teljes, új városnegyedet húzna fel, a magyar kormány pedig legkevesebb 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztéseket végezne el emellé. Az október 20-án, több minisztérium által az Orbán- kormány elé terjesztett belsős dokumentum az arabokkal való megállapodás bizonyos részleteit is tartalmazza, elviekben október 25-én a kormány már tárgyalt is róla.
A tervek szerint egy, a magyar állam és az Egyesült Arab Emírségek közötti államközi szerződéssel az arab ország által kijelölt cég versenyeztetés nélkül, de piaci áron megvenné Rákosrendező területének nagy részét, itt hajtaná végre a mintegy ötmilliárd eurós (1900 milliárd forintos) beruházást. Azt egyelőre a kormány sem tudja, hogy pontosan mennyit ér a terület, november közepére várták a független szakértői értékbecslést - vagyis elviekben ennek már kész kellene lennie, de bővebb információt erről egyelőre nem tudni. Az építkezéshez mindenesetre megvennék a mai Rákosrendező vasútállomás és a körvasút közötti teljes területet, néhány kivétellel. Nagyjából 69,3 hektárról van szó, az eladandó területből lehatárolják:
a vasút távlati fejlesztéséhez szükséges területeket,
a Szegedi úti felüljáró megépítéséhez szükséges területeket,
az 1-es metró (kisföldalatti) esetleges fejlesztésének területigényét,
a Rákos-patak területét,
a BVSC által használt területeket,
egy tulajdonostárs által használt területeket,
a Vasúttörténeti Parkot, valamint az annak megközelítéséhez szükséges vágányszakaszt (ez utóbbi távlati fejlesztés esetén felszabadulhat).
Az arab befektető még a sínek fölé is építene ezt-azt, ennek engedélyéről egyelőre nincs döntés.
A budapesti beruházások kukázásában előszeretettel jeleskedő Lázár János építési és közeledési miniszternek azonban nagy fejfájást okozhat a projekt, ugyanis a szerződés részeként a kabinet több, korábban amúgy is tervezett infrastrukturális beruházást megvalósítana környéken. Körülbelül 155 milliárd forintból megépítenék a XIV. kerületi Nagy Lajos Király útját és a XIII. kerületi Szegedi utat összekötő felüljárót, nagyjából 145 milliárdból átépítenék Rákosrendező vasútállomás vágányait és a vasúti megállóhelyet, 22 milliárdból kerékpáros és gyalogos tengelyt építenének a Rákos-patak mellett, egy meg nem nevezett összegből és módon pedig meghosszabbítanák a kisföldalattit a körvasútig. Ennek nyomvonaláról még nem született döntés.
Úgy tervezik, hogy mind a magyar infrastruktúra-fejlesztés, mind az építkezés 2024 és 2030 vagy 2032 között zajlana. Az előterjesztésnek ugyanakkor egy felettébb érdekes részlete, hogy
a kabinet azt pedzegeti, hogy a vállalt fejlesztéseket a fővárosi önkormányzattal végezteti el,
miközben Karácsony Gergelyt meg sem kérdezték az egészről. Igaz, azzal azért a dokumentum is számol, hogy a fővárosnak valószínűleg nem lesz fölösleges 300 milliárdja erre, így az államnak vagy meg kell támogatnia mindezt, vagy magára kell vállalnia a feladatokat.
Karácsony Gergely főpolgármester ugyanakkor egyáltalán nem rajong a projektért, amiről itt írtunk korábban.
Karácsony Gergely: Jól nézzük meg a Hősök terét! Lehet, hogy nem sokáig marad ilyenMég a MOL-toronynál is magasabb felhőkarcolót álmodott Rákosrendezőre a Burdzs Kalifát építtető dubaji milliárdos