Az Atlanti-óceán dél-nyugati részén elhelyezkedő brit tengerentúli területre Argentína régóta tart igényt, sőt, annak visszaszerzése érdekében 1982-ben meg is szállta a szigetet, azon az alapon, hogy azt még az 1800-as években örökölte meg Spanyolországtól. A június közepén befejeződött 74 napig tartó válság során 655 argentín, 255 brit és három falklandi vesztette el az életét. A hazai halálos áldozatok felét a General Belgrano cirkáló elsüllyesztése követelte, amit az argentinok soha nem bocsátottak meg az akkori brit kormányfőnek, Margaret Thatchernek. A Vaslady népszerűsége viszont oly mértékben megugrott a hadjárat során, hogy az 1983-as választásból földcsuszamlásszerű győzelemmel, rekord 140 fős többséggel került ki.
A magát "anarcho-kapitalistának" kikiáltott, brit sajtóértesülések szerint legalábbis titokban Margaret Thatcher rajongónak számító Milei választási kampánya során kijelentette, hogy a "Malvin-szigetek szuverenitása nem képezheti vita tárgyát: Argentínához tartozik". Annyit elismert, hogy "volt egy háború, amit elvesztettek, így most diplomáciai csatornákon keresztül kell azokat visszaszerezni". Megjegyezte azt is, hogy a "lakosság véleményét nem szabad figyelmen kívül hagyni". A La Nacion argentín napilapnak nyilatkozva konkrét javaslatot is tett: az Egyesült Királyságnak hasonló módszert kellene alkalmaznia, mint 1997-ben Hong Konggal kapcsolatban, amikor az akkori walesi herceg, ma III. Károly felejthetetlen, érzelmes ünnepség keretében visszaszolgáltatta azt Kínának.
Rishi Sunak szóvívőjén keresztül üzente meg, hogy a szigetcsoport felett gyakorolt felügyeletről "már jóval korábban határozott döntés született". Javier Milei szavait megismételve leszögezte: "nem kétséges, hogy a Falkland Islands az Egyesült Királysághoz tartoznak és a kormány továbbra is proaktív módon meg fogja védeni a lakosság önrendelkezési jogát". A kormányfő szócsöve a 2013-as népszavazás kimenetelére gondolhatott, amikor a szigetek 3500 fős népességének kishíján 100 százaléka szavazott a brit fennhatóság folytatása mellett. Hasonló határozottsággal állt ki a brit hovatartozás fenntartása mellett Grant Shapps védelmi miniszter, mindenféle tárgyalás lehetőségét visszautasítva Javier Milei elnökkel. A brit vezetés nem bízza teljesen a véletlenre a szigetek sorsát. A kilenc hónapi járőrszolgálat után visszahívott HMS Medway után most a Királyi Tengerészet egy másik csatahajója, az HMS Forth őrzi a szigetek körüli vizek rendjét.
Argentína mellesleg már ez év márciusában tett egy barátságtalan gesztust a brit kormány felé, amikor egyoldalúan felmondta a két ország között 2016-ban kialkudott, kölcsönös előnyökön alapuló, elsősorban dél-atlanti ügyekre vonatkozó együttműködési megállapodást. Mind az akkori külügyminiszter, James Cleverly, mind amerikai ügyekre specializált helyettese elégedetlenségének adott hangot a döntés hallatán. Különösen David Rutley volt csalódott, mert azt hitte, nem sokkal korábban "konstruktív" tárgyalásokat folytatott Buenos Aires-ben, a megegyezésről pedig az volt a véleménye, hogy az "felcsillantotta a reményt az 1982-es konfliktusban elhunytak hozzátartozói számára".
Populista különc vezetheti Argentínát