;

Geert Wilders;Hollandia;parlamenti választások;

A győztes Wildersnek nem lesz könnyű dolga a kormány­alakítással

- Először alakíthat kormányt a szélsőjobb Hollandiában

Politikai földcsuszamlás, sokkoló eredmény – így minősítik a németalföldi országban a radikális populisták győzelmét a szerdai parlamenti választásokon.

Hatalmasat nyert Geert Wilders szélsőjobboldali pártja a szerdán megtartott hollandiai parlamenti választásokon. A Szabadságpárt (PVV) több mint megkétszerezte mandátumainak számát és 37 képviselőt küldhet a 150 tagú törvényhozásba. Mögötte messze lemaradva a szocialisták és a zöldpártiak koalíciója (GL/PvDA) végzett 25 mandátummal, míg az eddigi kormányfőt adó liberális konzervatív Szabadság és Demokrácia Pártja (VVD) 24 képviselői hellyel a harmadik helyet szerezte meg. Az augusztusban megalakult Új Szociális Szerződés (NCS) nevű párt, amelynek vezetője egy kiugrott kereszténydemokrata politikus, 20 mandátummal a negyedik.

Az előrejelzések szerint a választásokon indult 26 pártból 16 juthat be a parlamentbe. Bárki is kap kormányalakítási megbízást, a tárgyalások hónapokig tarthatnak, mivel koalíciós partnerekre lesz szüksége a többség megszerzéséhez. Az új kabinet megalakulásáig Mark Rutte jelenlegi miniszterelnök marad hivatalban.

Geert Wilders már bejelentette, hogy kormányt akar alakítani, ami nem lesz könnyű, mivel a nagyobb pártok vezetői korábban kizárták az együttműködést a politikussal, aki az EU-ból való kilépéssel és a menedékkérők fogadásának teljes leállításával kampányolt. De megfigyelők szerint lehetséges, hogy a mérsékelt jobboldaliak végül beadják a derekukat és tárgyalóasztalhoz ülnek a radikális pártvezérrel. Senki sem hagyhatja figyelmen kívül a Szabadságpártot és a jobboldali fordulatot, figyelmeztetnek. A csak néhány mandátumot szerzett kereszténydemokraták és a mezőgazdasági termelőket képviselő populisták már jelezték, hogy elképzelhetőnek tartják az együttműködést Wildersszel, aki elsőként fog lehetőséget kapni a kormányalakításra.

A szélsőséges politikus – aki 1998 óta parlamenti képviselő és muszlimellenes nézetei miatt rend­őri védelem alatt áll – egy nappal a választás után már enyhébb hangot ütött meg, mint a kampányban, és arról beszélt, hogy minden holland kormányfője kíván lenni. – Miniszterelnökként más a szereped, mint az ellenzék vezéreként – fejtegette, hozzátéve, hogy a musz­lim hollandoknak nincs semmi félnivalójuk. Néhány hete még azzal fenyegetőzött, hogy kormányra kerülve be fogja tiltani a Koránt és be fogja záratni a mecseteket.

A Szabadságpárt minden várakozást felülmúló előretörése főként annak köszönhető, hogy a választók megelégelték az eddigi kormányok politikáját, a sorozatos botrányokat, a növekvő megélhetési és lakhatási költségeket, valamint a migrációból adódó problémákat. A népszerűségi listát sokáig vezető liberális konzervatív pártelnök, a török származású Dilan Yeşilgöz-Zegerius „pápább akart lenni a pápánál”, amikor első számú céljává tette a migráció visszaszorítását. A polgárok végül nem neki, hanem a bevándorlást hosszú ideje elutasító Geert Wilders ígéreteinek hittek. A felmérések szerint a VVD szavazóinak jó része a szélsőjobbnál kötött ki.

A 60 éves radikális populista pártvezér győzelme bátorítást ad a hasonszőrű külföldi politikusoknak, de egy rémálom Brüsszel számára. Wildersnek számos eszmetársa gratulált, Orbán Viktortól a francia Marine Le Penig. Az Unió székhelyén viszont pontosan tudják, hogy egy általa vezetett kormány megnehezítené, ha nem lehetetlenítené el a közös döntéshozatalt egy sor kérdésben, például a klímavédelem vagy Ukrajna támogatása ügyében.

Az ír főváros rendőrsége egy 50 év körüli férfit vett őrizetbe feltételezett elkövetőként, de nem gyanakszanak terrorcselekményre.