„Bárhol Budapesten átvennék lehetőséget term. tud. vagy biológia óra látogatására.” „Sajnos lemaradtam a Teleki Gimnázium nyílt napjáról. Ha valaki nem megy el, elmennék helyette.” „Van valaki, akinek van regisztrációja a Vörösmarty Gimi nyílt napjára, de nem megy el?.” Hetek óta sorjáznak a remény utolsó szikrájába kapaszkodó szülői posztok a középiskolai felvételi segítésére létrejött, több mint 16 ezer taggal (!) rendelkező facebook-csoportban - a középiskolák neve szabadon behelyettesíthető.
Mert bár az írásbeli felvételi vizsga majd csak január 20-án lesz, a nagy megmérettetés már rég elkezdődött. És nem csak a diákok, de a szüleik számára is. Kezdődik ott, hogy melyik középiskolába menjen a gyerek? Hát mi érdekli? - teszik fel a 14 éves kamaszok lélektanában járatlan laikusok a kézenfekvőnek tűnő, ám a megoldáshoz csöppet sem közelebb vivő kérdést. A válasz ugyanis többnyire: semmi. Részben ezért is találták ki a nyílt napokat, hátha ott ihletet kapnak a tinik (és persze szüleik). A regisztrációs felületek azonban alighogy megnyílnak, már be is telnek – senki sem akar lemaradni a létfontosságúnak tűnő információmorzsákról. Ekkor kezdődik az esetlegesen üresen maradt helyek vadászata.
A leleményesebbek már eleve abba az iskolába íratják be gyermeküket előkészítőre, ahová majd felvételizni fognak (e szülőknek talán mégsem a „semmi” választ vágják oda gyermekeik az érdeklődési területüket firtató kérdésre, esetleg ők tudják a legjobban, mi lesz jó a gyereknek). Ezeknek a diákoknak aztán lesz idejük bőven belekóstolni a kiszemelt iskola légkörébe. Mert hát a jó írásbelihez el kell járni minimum heti egy felvételi előkészítőre, és legjobb már hetediktől. „Nem fogadtatok magántanárt matekból? Ti hülyék vagytok!”- summázta lesújtó véleményét rólunk, felelőtlen szülőkről családi barátunk, amikor két éve a lányom felvételizett.
A központi írásbeli felvételi vizsga elsődleges célja az Oktatási Hivatal kiadványa szerint „az eredményes középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségek és képességek, kompetenciák felmérése, ezért egyik feladat sem hagyományos tantárgyi teszt”. Értsd: az általános iskolákban nem azt és nem úgy tanítják, amit és ahogyan majd a felvételi vizsgán kérdezni fognak. Jól tudják ezt egyébként az általános iskolák. Ékes bizonyítéka ennek, hogy nyolcadikban - de van, ahol már hetedikben - a pedagógusok, miután a tanítási időben igyekeznek beletölteni a diákok fejébe a NAT által előírt tananyagot, délutánonként megpróbálják a felvételire is felkészíteni őket. És jól tudja ezt mindenki más is: a középiskolai felvételikre az utóbbi években külön iparág épült, se szeri, se száma a csoportos vagy egyéni, online vagy élő felvételi előkészítő foglalkozásoknak. Aki pedig kimarad, az menthetetlenül lemarad. A felvételi előkészítőkön a diákok lényegében begyakorolják az írásbeli típusfeladatait a korábbi évek feladatsorai alapján. A középiskolai írásbeli felvételi célja már évek óta nem érvényesül: nem azt méri, milyen készségei, kompetenciái vannak a gyereknek, hanem azt, a szülők mennyi pénzt, időt és energiát tudtak áldozni gyermekük trenírozására.