;

Orbán-kormány;Európai Bizottság;jogállam;igazságügyi reform;uniós pénzek;EP-vita;

- „Meddig mehet még el Orbán Viktor, amíg azt nem mondjuk, hogy elég?”

Az Európai Bizottság még mindig várja, hogy a kormány teljesítse a támogatások feloldásához kötött feltételeket, derült ki a magyarországi helyzetről rendezett EP-vitában.

Az Európai Parlament (EP) kedd esti plenáris ülésén a demokratikus politikai csoportokhoz tartozó képviselők kórusban szólították fel az Európai Bizottságot, hogy ne engedjen Orbán Viktor zsarolásának és ne szabadítsa fel a zárolt pénzügyi támogatásokat mindaddig, amíg a magyar kormány maradéktalanul nem teljesíti annak összes feltételét. Az EP fideszes tagjai ugyancsak kórusban bírálták a “baloldal” által gerjesztett újabb vitát a magyarországi jogállamiság helyzetéről, a “magyarellenes szappanopera újabb epizódjának” nevezve azt.

Didier Reynders igazságügyi és Johannes Hahn költségvetési biztos szavaiból kiderült, hogy a három eljárásban felfüggesztett pénzek feloldásának még nem jött el az ideje, az Európai Bizottság jelenleg intenzív párbeszédet folytat a magyar hatóságokkal, és várja a további budapesti lépéseket a még nyitott kérdések megoldására. Mint elhangzott,

kívánnivalót hagy maga után az igazságügyi reform megvalósítása és a közérdekű alapítványok kuratóriumaira jellemző összeférhetetlenséget sem sikerült még teljesen kiküszöbölni.

A vitában több képviselő aggodalmát hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a biztosi testület és a tagállamok nemtelen kompromisszumot köthetnek Orbánnal, hogy megnyerjék támogatását Ukrajna segélyezéséhez. A holland kereszténydemokrata Jeroen Lenaers szerint a vétóval való fenyegetőzést fel kell számolni, nem pedig megjutalmazni. Az Európai Bizottság addig nem térítheti meg a magyarországi számlákat, amíg a pénzcsapok megnyitásához fűzött feltételek nem teljesülnek, fűzte hozzá. A francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield szóvá tette a nemzeti konzultációt, amelynek az állításait hazugnak és félrevezetőnek nevezte.

A DK-s Rónai Sándor szerint a bizottsági követelmények nem hoztak valódi változást Magyarországon, csupán annyi történt, hogy a Brüsszelt támadó plakátokon Ursula von der Leyen felváltotta Jean-Claude Junckert. A német zöldpárti Daniel Freund azt tanácsolta a biztosi testületnek,

hogy függessze fel a megbeszéléseket az Orbán-kormány képviselőivel a jövő évi magyar soros EU elnökség előkészületeiről. 

A szintén német zöldpárti Damian Boeselager pedig felvetette, hogy a tagállamok értékeljék át kétoldalú kormányközi kapcsolataikat Magyarországgal.

A Fidesz EP-képviselői különösen aktívak voltak kedden: öten hozzászóltak a vitához, a többiek pedig kérdéseket intéztek a képviselőtársaikhoz, amire lehetőséget ad a napirend. Egységesen szidták a “dollárbaloldalt” és politikai zsarolással vádolták a parlamentet. Mindnyájan azt hangoztatták, hogy Magyarország azért céltáblája a bírálatoknak, mert békepárti, elutasítja az illegális migrációt és megvédi a gyerekeket az agresszív LMBTIQ propagandától.

- Meddig mehet még el Orbán Viktor, amíg azt nem mondjuk, hogy elég? 

- kérdezte Martin Hojsík szlovák liberális EP-képviselő, aki az “orbánokrácia” terjedésével és az európaiak tehetetlenségével magyarázta Robert Fico kormányra kerülését Szlovákiában. 

A fogyatékosságokkal élő gyerekeket ellátó intézményekben azután indult vizsgálat, ahogy a Pedagógusok Szakszervezete és lapunk is beszámolt a tarthatatlan állapotokról.