Nagy káoszt okozott a hazai nagyvárosokban a minapi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet és -határozat, amely – ahogyan arról lapunkban is beszámoltunk – hivatalosan felülvizsgálja és módosítja a Modern Városok Programot (MVP). Pontosabban a még fel nem használt támogatásokat és eddig meghiúsult projekteket. Valójában azonban a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva leállítja az érintett önkormányzatoknak több ezermilliárd forintos fejlesztési támogatást biztosító MVP-t.
Legalábbis abban az esetben, ha nem sikerül megegyezniük Lázár János építési és közlekedési miniszterrel, aki az egyes beruházások leállításával kapcsolatban az önkormányzatok kérvényét követően részleges vagy teljes felmentést adhat. A miniszteri „kegyelem” esetében az érintett fejlesztések állami építési beruházásként valósulhatnak meg. Minden más esetben november végére az összes, az MVP keretében megkötött támogatási jogviszony megszűnik. Lázár felhatalmazása külön érdekes az ügyben, hiszen az Alkotmánybíróság korábban kimondta, egy tárcavezető nem kaphat felhatalmazást, hogy egy törvénytől miniszteri rendelettel eltérjen, a kormány most lehetővé tette számára, hogy egyedi döntéssel felülírja a kormányrendeletet.
A MVP-t a kormány 2015-ben indította útjára, s 2017 tavaszáig az összes megyei jogú várossal szerződést kötött – minden esetben Orbán Viktor a helyszínen személyesen szignózta a kontraktust –, ezek alapján cirka 3500 milliárd forintból közel 300 nagyberuházás valósult volna meg a hazai nagyvárosokban. A program azonban nem mindenütt haladt azonos ütemben, míg Nyíregyházán és Sopronban az idei év elejére – amint ezt a Szabad Európa megírta – már minden tervezett fejlesztés megvalósult, vagy legalábbis érdemben elkezdődött. Debrecenben, Érden vagy Kaposváron is csak kevesebb, mint a támogatási összeg 20 százalék maradt meg, de Győrben, Salgótarjánban vagy Szekszárdon csak az ígért beruházások harmada-ötöde jutott el erre a szintre. A differencia egyfelől a beruházások közötti eltérésekből, másrészt a városvezetők agilitásából adódott: a sportcélú fejlesztések láthatóan elsőbbséget élveztek, még akkor is, ha már a kezdetekor tudni lehetett, nem egy esetben kifejezetten megalomán projektekről van szó. Mint például a több, mint 6000 fős tatabányai vagy a háromezres nagykanizsai sportaréna – az új létesítmények fenntartása pedig sok esetben komoly gondot okoz az önkormányzatoknak.
Nehezebben megvalósíthatónak bizonyultak a különböző elkerülő és gyorsforgalmi utakra tett ígéretek, vagy éppen az új tiszai híd, amellyel évtizedek óta hitegetik Szegedet, de, mint például Győr esetében, a tervezettnél sokkal nagyobbra hizlalt projektálmok is. A Rába-parti városban az eredetileg színház-felújításról szóló megállapodásból Dézsi Csaba András polgármester egy komplett várostömb-rekonstrukciós légvárat épített, végül semmi sem valósult meg a tervekből. De a befejezett beruházások közül is több akad, mely messze nem az eredeti tervek szerinti sikertörténet: a Szeged és Hódmezővásárhely közötti tram train, a diósgyőri várfelújítás vagy éppen a beázó, eresztő medencéjű kaposvári sportuszoda történetével lapunkban is többször írtunk. Cseppet sem mellékesen sok esetben az eredeti költségeket sem sikerült tartani, a projektek egy része durván túlárazottnak tűnt, a kanizsai aréna például 8,8 milliárd helyett 15 milliárdba került végül, a tatabányai 15 milliárdról 24 milliárdra, a szegedi 35 milliárdról 47 milliárdra drágult, a tram-train költsége pedig 20 milliárdról a négyszeresére nőtt – vélhetően az sem véletlen, hogy a legdrágább beruházásoknál rendre az ismert NER-közeli cégek tűntek fel.
Lázár János: A fideszesek a kor kormányzói, létre kell hozni a XXI. század új magyar településtípusátViszont tagadhatatlan, az MVP-s projektek remekül illettek a 2019. előtt még jellemzően kormánypárti vezetésű megyei jogú városok akkori polgármestereinek választási kampányaiba, sőt, olykor még a valós befejezés előtt látványos ceremóniákat rendeztek, mint a Kaposvárt a Balatonnal összekötő R67-es gyorsút esetében, melynek az önkormányzati voksolás előtt nagy csinnadrattával felavatott szakasza a valóságban csak hónapokkal később készült el, s a köztes időben többek között egy pályamunkást is halálra gázoltak.
E-mobilitásra épülő buszpályaudvar: törölve
„Kaposváron 11 beruházással volt jelen a Modern Városok Program, amelyre együttesen 199 milliárd forintot kaptunk. Ebben azonban benne van a várost az M7-es autópályával összekötő kétszer kétsávos út építése is, ami önmagban 146 milliárd forint volt. Két beruházás van még folyamatban: az egyik a levéltár felújítása, amely várhatóan idén november végéig befejeződik, s a kemping fejlesztése, amelynek átadási dátuma 2024 ősze” – mondta lapunknak Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere.
Ötvenkét beruházás állhat le
A rendelet 52 beruházás leállítását említi, Érd esetében 7, Veszprémben 5, Dunaújvárosban és Hódmezővásárhelyen 4-4, Egerben, Kecskeméten, Salgótarjánban, Székesfehérváron, Szombathelyen, Tatabányán és Zalaegerszegen 3-3, Győrben, Miskolcon és Pécsen 2-2, míg Debrecenben, Nagykanizsán, Sopronban, Szegeden és Szekszárdon 1-1 projektet törölt el a kormány, amelynek döntése értelmében a fel nem használt támogatásokat az önkormányzatoknak vissza kell utalniuk az Államkincstárnak.Mirkóczki Ádám, Eger független, volt jobbikos polgármestere szavai szerint ő maga már idén tavasszal értesült a várható változásokról, amikor Lázár Jánossal személyesen egyeztettek ezekről a beruházásokról. Egerben a program keretében megépült az egri gyorsforgalmi út, de még csak tervezés alatt áll az intermodális csomópont. A vár és környezetének fejlesztésére és állagmegóvására szánt mintegy 4,5 milliárd forintos keretből eddig 494 millió forintot használtak fel, míg a Nemzeti Vízilabda és Úszóközpont megépítésére szánt 8,8 milliárdból 2,4 milliárdot. A déli iparterület infrastrukturális fejlesztésére 350 millió forintot kaptak, amiből az elektromos hálózat fejlesztésére és gázvezeték kiépítésére elköltöttek 220 milliót. A város kezdeményezte, hogy a MVP-keretből megmaradt, s a számlájukon lévő közel tízmilliárd forint nagy részét az egri vár felújítására fordíthassák, most várják, hogy Lázár tárcája rábólintson erre.
Debrecen az összességében 47 milliárd forintos támogatású program minden elemét sikeresen befejezte, nincs olyan, amiről le kell mondania – tájékoztatott a polgármesteri hivatal.
- Mivel a Modern Városok Program Szolnokot érintő beruházásai szinte teljes egészében megvalósultak, így a várost nem érinti érzékenyen, illetve felkészületlenül a kormánydöntés – közölte a szolnoki polgármesteri hivatal.
Pécs esetében a Déli Ipari Park bővítése és az aquapark megépítése volt az MVP két hangsúlyos projektje, tudtuk meg az ellenzéki irányítású város önkormányzatának írásos válaszából. Az ipari parkot illetően 2024. július 1-ig a kormány az önkormányzattal közösen megvizsgálja a terület fejlesztésének indokoltságát és az uniós források bevonásának lehetőségét. Azaz, ezt a projektet „újranyitották”, míg az aquapark esetében a kormány arról rendelkezett, hogy szakminiszteri szándék esetén a fejlesztést szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciójában szerepeltessék. A határidő ebben az esetben is a következő év júliusa, ami a városvezetés szerint nem jelent visszalépést. A beruházás költségét 2016-ban 16 milliárdra becsülték, ma ennek az összegnek a duplája se lenne elegendő, kérdés, lesz-e ennyi pénz a város adottságait nagyban befolyásoló beruházásra?
A Magyar Közlönyben felsorolt, leállított projektek alapján úgy tűnhet, Érd a legnagyobb vesztese az MVP leállításának.
- A látszat durván csal, mi több, az ellenkezője igaz, hiszen a városunknak járó MVP-s keret döntő többségét – az oktatási intézmények fejlesztését, az iskolaépítéseket – nem érinti a mostani kormánydöntés. Továbbá a program legnagyobb beruházásait – például a szociális intézményünk, a szakrendelőnk, a városliget fejlesztését, az érdligeti víztározó, az orvosi rendelő építését, a nagyobb útépítéseket – már befejeztük vagy a finisben vagyunk. Ez Érd esetében a MVP 93-95 százaléka, ami a többi várossal összehasonlítva igen jó arány – nyilatkozta László Ferenc, a megyei jogú város szóvivője.
Dunaújvárosban vidámpark-, uszoda-, sporttelep- és víziközműhálózat-fejlesztés valósult meg a program keretében, viszont jelen állás szerint elmarad az e-mobilitásra épülő, új modern buszpályaudvar és az ezzel összefüggő közlekedési csomópont megvalósítása, a Szalki-sziget fejlesztésének harmadik ütemeként egy kikötő építése, és egy szálloda- és endezvényközpont-projekt. A helyi városháza tájékoztatása alapján utóbbi esetében a cirka 2 milliárdos támogatásból 185 milliót használtak fel a beruházás előkészítésére, a Szalki-sziget fejlesztésére kapott több, mint 1,1 milliárdból bő 200 milliót kell majd visszafizetniük. Az élményfürdő-felújításáról viszont nem mondanának le, s kérik Lázár János, engedélyezze a közel 3 milliárdos projekt folytatását: egyrészt 1,1 milliárdot már elköltöttek rá, másrészt a helyi vízisportélet sínylené meg a leállítást.
Szekszárd bukott, talán „felsőbb parancsra”
Szekszárd nagy vesztese az Modern Városok Program leállításának – mondta lapunknak Bomba Gábor, a városi közgyűlés ellenzéki pártokat integráló Éljen Szekszárd! (ÉSZ) frakciójának vezetője. – Igaz, amíg működött a program sem volt igazán hozadéka, hiszen nem valósultak meg a turisztikai célú beruházások, a kalandpark és a szabadidőközpont, nem épült meg az új sportcsarnok, és elmaradt a távhős házak korszerűsítése. Mindezt a kormánypárti városvezetés impotenciájával magyarázta az ÉSZ frakcióvezetője. Az MVP meghirdetésekor a Fidesz-KDNP irányította a várost, s bár 2019-ben az ÉSZ nyerte a helyhatósági választást, a fideszes polgármester, Ács Rezső megőrizte a helyét, és a koronavírus miatt 2020 tavaszán elrendelt rendkívüli állapot idején a polgármester irányította a várost, így a fejlesztésekről is Ács és csapata dönthetett. Nem tették, elkéstek a beruházások előkészítésével, ezért a tervekből nem valósult meg szinte semmi. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy Ács egy gyógyíthatatlan betegség miatt szinte munkaképtelenné vált, de lemondani nem akart. Idén májusban a fideszes és az ellenzéki képviselők összefogtak, és eltávolították posztjáról Ácsot, ám a városvezető felmentése nem hozhatott érdemi változást az MVP-s fejlesztésekben. Ugyanakkor Bomba Gábor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy „felsőbb parancsra” volt tehetetlen a városvezetés, mivel nem is volt pénz a programra. Csak beszélt róla a miniszterelnök, de nem tudott forrást kihasítani a meghirdetett célokra a költségvetésből, így a program nagy része csak kampányígéret volt és porhintés.
Torzó nem maradhat, de rengeteg kérdés igen
Megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, milyen feltételrendszer alapján dönt majd Lázár János, mely beruházások folytatódhatnak, illetve mi lesz a sorsa a most leállított projekteknek? – Torzó nem maradhat, a megkezdett beruházások vagy azok egyes kivitelezési szakaszai természetesen befejeződnek, de az új fejlesztések a jövőben már a szakminisztériumok programalkotása után az új, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alatt valósulhatnak majd meg – válaszolta a Népszavának a tárca sajtóosztálya, amely annyit elárult ugyan, hogy több, mint 2353 milliárd forint támogatást fizetett ki eddig az állam az MVP-keretében, ám az nem derült ki, milyen szempontok alapján dől el, mely beruházások élik túl a kormányrendeletet. A jogszabály értelmezése amúgy a legtöbb településen komoly problémákat okozott, hiszen nem tisztázott, mi számít például megkezdett projektnek, például egy lezárult közbeszerzési eljárás vagy egy támogatói szerződés már futó beruházást jelent, vagy csak a ténylegesen elkezdett építkezéseket lehet majd folytatni?
