;

Izrael;

- A Kármán-vonal fölött

A vállamon kamerával lementem a Siratófalhoz. Ditke nem jöhetett velem. Ő a hölgyek elkülönített részén nézhette meg közelről a falat. Az imahelyiségbe gondoltam bemenni, amely a faltól balra nyílik egy ősi boltív alatt. A fejemen egy baseballsapkával, felkapcsolt kameravilágítással sétáltam be a kivilágított terembe. A falnál az imaszíjakat viselő hívők előírásos öltözékben, a saját ritmusukban ismételték a liturgikus szöveget.

A helyiségen belül, oldalt egy lezárt rész volt. Akkor és ott úgy éreztem, nem kellett volna oda lemennem. Kikapcsoltam a kamerát és kimentem a fényre. Senki sem zavartatta magát, nem is vettek rólam tudomást, de azért sehogyan sem illettem oda. Mégis, a felvételt azóta is féltve őrzöm.

Izraelbe kirándulni egy békés időszakban is elég megrázó élmény. Néhány héttel azután, hogy eljöttünk, merényletek történtek, egy autóbuszban robbantottak Jeruzsálemben. Sokan meghaltak.

"Megbocsáthatjuk valamikor az araboknak, hogy meggyilkolták a gyerekeinket. Nem bocsáthatjuk meg nekik soha, hogy arra kényszerítettek minket, hogy harcoljunk és megöljük a gyerekeiket. Csak akkor lesz békénk az arabokkal, ha majd jobban szeretik a saját családjukat, mint amennyire gyűlölnek minket" - mondotta Golda Meir.

Újra és ismét dörögnek a fegyverek Izraelben. Rakéták csapódnak a városokba, bombázzák Gázát. A lövésre lövés a válasz. A rettenetből rettenet következik.

Joe Biden azt mondta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy “ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, amelyeket Amerika elkövetett a 2001-es terrortámadások után. Bosszút akart állni, és ezzel ő maga hívta életre a szörnyeket. A történelem leckéjét nem tanultuk meg akkor.”

Nincsenek jó válaszok. Háború van. A vitathatatlanul jogos reakció a terrorra és Golda Meir ma is élő, őszintén kegyetlen gondolatmenete igazolja Joe Biden megállapítását. A szörny életre kel.

Izraelnek döntenie kell: ha felszámolja a Hamászt és sikerrel jár, azzal bekövetkezik az iszlám dzsihád, pont az, amit a Hamász el akart érni. A győzelem után az elkeseredés, a nyomor a terrorizmus új formáit termeli ki. A terroristák újabb nemzedéke kerül a kilátástalanság okán a dzsihád végrehajtói közé.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy elhúzódó háborúra kell készülni. Izrael állam léte a tét, és a háború egy újabb függetlenségi harc. “Ez életünk küldetése, harcolni fogunk, és győzünk.”

A 90-es években zarándokok százait, ezreit vittük hajóval a Szentföldre. Akkor szabad volt turistáskodni. Olaszországból, Anconából indultunk hajóval, és Izrael, majd Egyiptom érintésével Görögországban kötöttünk ki. Megtehettük, hogy a Bekaa-völgy, Jeruzsálem megtekintése után Kairóba és a gízai piramisokhoz kiránduljunk. A Holt-tenger partján óriási élmény volt a fürdőzés. Fantasztikusan pihentető, álmosító érzés volt lebegni a nagyon sós vízben. A parton, az édesvizes zuhanyozás után ánizsos fagylaltot és jeges kávét vásároltunk.

Közvetlenül utánunk az akkor megérkező katonák, fiúk és lányok vásároltak a pultnál. Néhány perc alatt sok-sok dzsippel állták körbe a strand parti büféjét. Minden rendben volt. Vidámak voltak, ahogy kell, és rendesen koszosak. A dzsipeken és a fiatalok kezében modern kézifegyverek lógtak. Töméntelen fegyver. A katonák meg elmentek fagyizni, és a fegyvereket bedobták az autók hátsó részébe, az állványra szerelt gépfegyverek alá. Érezni lehetett a szúrós lőporszagot. Azokat a fegyvereket nem sokkal korábban használták.

Volna mit írni a papírra, amit a Siratófal kövei közé teszünk. Nézem a tévében a háborúról szóló bejátszásokat. Iszonyat, iszonyat. Az események logikája szörnyű. Megtámadták Izraelt, mégpedig úgy, hogy a háború, a válasz, a túszok kiszabadítása közvetlen, azonnali következmény. Egyértelmű, hogy a rettenetes, embertelen támadás célja maga a háború elindítása volt.

Ezer kilométerről is indítanak rakétákat. Már Szaúd-Arábia is hárított Izraelt támadó ballisztikus fegyvert. Az Egyesült Államok flottája több jemeni rakétát eltalált. Egy ilyen fegyver két tonnás töltetet is elbír. Két tonnába minden szörnyűség belefér. Izrael száz kilométeres magasság - a Kármán vonal - fölött, a légkörön kívül is harcol.

Gáza dél felé le van zárva. Senki nem tud elmenni sehova. Néhány százan, ezren távozhattak. Nem látszik, lehet, nincs is emberséges folytatás. A kiszolgáltatott, rettegő túszok féltése; a lebombázott házak látványa; a halál, a szenvedés, a harc nem hagy helyet a béke gondolatának. A négy órás, bejelentett humanitárius fegyvernyugvás az első biztos lehetőség, hogy a kijelölt útvonalon naponta sokan elmeneküljenek. Az első esély.

Néhány hete készült egy olyan felvétel, ahol egy izraeli énekes együtt énekli egy arab dalnokkal a YouTube-on a Halleluját. A dal csodálatos.