Az EU parlamenti képviselők csütörtök este megállapodtak arról, hogy szigorítják az ökoszisztémát súlyosan károsító tevékenységek esetében a büntetési tételeket. „A határozat véget vet az ökobűnözők büntetlenségének” - tweetelte Marie Toussaint francia ügyvéd, uniós parlamenti képviselő, aki a környezetkárosítók büntethetőségéért folytatott harcot vezette. Az környezetvédelmi-bűnözés direktívát az Európai Parlament formálisan tavasszal fogadja el, utána a tagállamoknak két évük lesz, hogy beilesszék saját törvényeik közé. Bár az elfogadott szöveg nem tartalmazza az ökogyilkosság kifejezést, a törvény preambuluma szerint kriminalizálni kívánják az ökogyilkossághoz hasonlítható eseteket. Ezek olyan cselekmények, amelyek széles körű, alapvető és visszafordíthatatlan, vagy hosszan tartó károkat okoznak nagy területen található és fontos ökoszisztémáknak, élőhelyeknek, továbbá a levegő minőségének, a talajnak és a vizeknek.
A megújított EU-törvények meghatározzák milyen esetek minősülnek ilyennek. Ezek között a vízelvonás (eltérítés), a hajók újrahasznosítása és szennyezése, invazív fajok behurcolása és szaporítása, valamint az ózonréteg károsítása is szerepel. (A tervezet nem szól semmit a halászatról, a mérgező hulladékok fejlődő országokba történő exportjáról vagy a szén-dioxid-piaci csalásról.) Ha valakinek van engedélye a fenti tevékenységekre, az nem jelent automatikus védettséget: ha a személyek vagy vállalatok csalás, korrupció vagy megtévesztés útján jutottak hozzá, vagy alapvető törvényeket szegnek meg, bűncselekményt követnek el.
A törvény új büntetési tételeket is tartalmaz a börtönbüntetéstől kezdve a közpénzekhez való hozzáférés megtagadásáig, illetve a tagállamok választhatnak, hogy az érintett vállalatokat forgalmuk 5 százalékára vagy 40 millió euróra büntetik.
A képviselők ugyanakkor nem tudtak megegyezni abban, hogy a törvények érvényesek-e az EU-s vállalatokra, ha a cselekményeket az Unió határain kívül követik el, ennek a törvénybe foglalását a tagállamokra bízzák.
Toussaint szerint ezzel az EU az egyik legambíciózusabb tervet fogadta el a világon. – Az európai politikai kontextusban ez a szöveg egy szilárd pont azok számára, akik a környezetvédelem ügyét bíróságokon képviselik és harcolnak a cégek büntethetetlensége ellen, amelyek fütyülnek a törvényekre. Utat nyit a környezetvédelmi demokráciának Európában” – mondta a Guardiannak.
A környezetvédelmi viták pénteken tovább folytak az Európai Parlamentben. A legfontosabb fejlemény az volt, hogy a képviselők egyetértettek abban, hogy 2026 közepétől betiltják a műanyaghulladékok exportját az OECD-n - amelynek főleg gazdag államok a tagjai - kívüli országokba. “Az EU végre elismerte felelősségét a nála keletkező műanyaghulladékkal kapcsolatban. A hulladék, ha megfelelően kezelik, erőforrás lehet, és semmiképp sem okozhat kárt a környezetnek vagy az emberi egészségnek” - mutatott rá Pernille Weiss, dán törvényhozó, az Európai Néppárt Tagja. A törvény - amelyet még el kell fogadnia az Európa Tanácsnak és a Parlamentnek - szigorúbb ellenőrzés alá rendeli a műanyaghulladékok exportját. Azok az országok, amelyek szeretnének továbbra is importálni ilyet, öt év után kérhetik a tiltás feloldását, ha be tudják bizonyítani, hogy megfelelően bánnak vele. A műanyaghulladék legnagyobb részét elégetik Európában, csak kevesebb, mint egyharmadát hasznosítják újra. Az aktivisták azonban attól tartanak, hogy a külföldre, újrahasznosítás céljából szállított műanyag egy része a talajban vagy a vizekben végzi útját.
A szabályozás szerint tehát egyes nem mérgező hulladékok továbbra is szállíthatók lesznek nem OECD országokba, ha azok megfelelnek bizonyos társadalmi és környezeti feltételeknek. Törökország viszont - mint OECD tag, tehát rá nem vonatkozik a tiltás - nehéz helyzetbe kerülhet, mert megnövekedhet az oda irányuló hulladékexport. Sedat Gündoğdu, a Çukurova University mikroműanyag kutatója szerint csalódást keltő, hogy nem teljes a titás. Törökországba - amely egyik legnagyobb importőre az EU hulladékoknak - így továbbra is mehetnek a veszélyes műanyagok.
