- „Furcsának találom, hogy Vidnyánszky Attila továbbra is részt vesz annak a színháznak az életében, ahol éppen őt is érintő belső vizsgálat folyik”

A Nemzeti Színházban pénteken történt baleset óta felbolydult a magyar színházi élet. A Rómeó és Júlia díszletéről lezuhant Szász Júliát szerdán, Horváth Lajos Ottót csütörtökön kiengedték a kórházból. A rendőrségi nyomozáson túl a teátrumban belső vizsgálat indult, melynek körülményeiről egyelőre nem sok mindent tudni.

Rihay-Kovács Zita ügyvéd úgy fogalmazott, miután nagyon sok ember felelőssége merülhet fel egy ilyen munkahelyi baleset kapcsán, azt a szakszerű vizsgálat során kell kideríteni, hogy a konkrét esetben kit terhel felelősség. – A munkavédelemről szóló törvény alapján soron kívüli ellenőrzést kell elvégezni, ennek ideje alatt a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, tehát csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. Súlyos személyi sérülés történt, felmerül a rendőrség ebben az esetben azt vizsgálja, megszegték-e a színházi tevékenységre vonatkozó szabályokat, és ez a szabályszegés oka volt-e a balesetnek – válaszolt lapunknak a szakértő, aki szerint a belső vizsgálatot érintettsége miatt nem vezetheti a színház vezetője, ebben az esetben azt a tulajdonosnak kellene lefolytatnia a jogszabályban meghatározott feltételekkel. Emiatt az igazgató és a vezető beosztású munkavállalókkal szemben nemcsak az az elvárás, hogy együttműködjenek a vizsgálatokban, de érdekük is, hogy távolságot tartsanak az eljárás kereteinek meghatározásától és annak lefolytatásától, mert csak így garantálható, hogy az eljárás mindenfajta befolyásolástól mentesen, kizárólag a jogszabályok előírásainak figyelembevételével folyjon – szögezte le az ügyvéd.

Ahogy azt már korábban is megírtuk, a színházban történtekért elsősorban a színház direktora felel. – Hogy ki végzi a belső vizsgálatot, az azért érdekes, mert például a díszletek elfogadásánál az igazgató dönt a használatbavétel engedélyezéséről, a tervező, és ő hitelesíti aláírásával azt, hogy a díszlet biztonságos. Tovább nehezíti a belső vizsgálat kérdését, hogy az igazgató „kétszeresen” érintett, hiszen ő az előadás rendezője is, amelyen a baleset történt. Egyrészt a rendező kéri föl a díszlettervezőt, aki létrehozza azt, amit ő megálmodott, másrészt a szabályzat kimondja, hogy a próba alatt, beállításkor, beugráskor a rendezőnek fel kell hívnia a szereplők figyelmét a díszletekkel, színpadi cselekményekkel kapcsolatos biztonsági előírásokra – hozta föl a szakértő – ezért egy ilyen vizsgálatnak inkább magasabb szintről kéne indulnia külső szakértők bevonásával, és minden érintettet, beleértve az igazgatót is, egyenlő módon meg kéne hallgatni – hangsúlyozta.

Tériszonyra hivatkozva is meg lehet tagadni egy színpadi feladat végrehajtását

A jogászt a színészek helyzetéről is kérdeztük, manapság egyáltalán nem ritka, hogy egy játszó extrém helyzetbe kerül a színpadon, főleg egy olyan nagy belmagasságú és felszereltségű színpadon, mint amilyen a Nemzeti Színházé is. Rihay-Kovács Zita szerint az extrém színházi feladatok végrehajtására is kiterjed a munkáltató Munka törvénykönyvében és a munkavédelmi törvényben meghatározott kötelezettsége: biztosítania kell a biztonságos munkavégzés körülményeit, ideértve a fizikai és a pszichikai biztonság feltételeit. – A színházi munkáltatónak minden előadás előtt meg kell győződnie arról, hogy a színpad, a díszletek megfelelő állapotban vannak, ahogy arról is, hogy a színész olyan egészségügyi, fizikai állapotban van, hogy végre tudja hajtani az adott színészi feladatot.

A színházban gyakorta fordulnak elő akrobatikus gyakorlatok, sokszor kell a magasban dolgozni. – A tériszony abszolút egy olyan tényező, ami okán meg lehet tagadni egy színpadi feladat végrehajtását. – Az ügyvéd szerint a színház olyan szempontból specifikus hely, hogy a munka megtagadása a színész számára legtöbbször a szerep elvesztésével jár, emiatt nem gyakran fordul elő olyan, hogy a színész valóban visszautasít egy színpadi feladatot. – A munkavédelmi törvény szerint nem vagyunk kötelesek végrehajtani olyan utasítást, ami az egészségünket vagy a testi épségünket veszélyezteti – folytatta a szakértő – nyilván, vannak alapvetően veszélyesebb munkák, például a bányászat vagy az ipari alpinizmus, de épp ezekért a munkákért jóval többet is szoktak fizetni. Azt, hogy a körülményekhez képest biztonságos legyen egy munka, azt a munkáltatónak kötelessége biztosítani. Mindehhez megfelelő képzést kell nyújtani, rendszeres ellenőrzést biztosítani. Munkahelyi veszélyeztetésnek minősül, ha hiányoznak a biztonsági berendezések, nem működnek a védőeszközök. A biztonsági szabályzat nagyon konkrét utasításokat ad, eszerint egy méter magasság fölött kötelező korlátot használni, nem tudom, hogy ez volt-e a Nemzeti Színházban, de azt gondolom, ha volt is, ilyen magas díszlet esetén érdemes legalább egy matracot elhelyezni a színpadon – mondta Rihay-Kovács Zita.

A jogász szerint a vizsgálat elvégzéséhez nem feltétlenül a minisztériumból kirendelt főosztályvezető lesz a legalkalmasabb. E kapcsán nem lehet kérdés, hogy miben érdekelt a tulajdonos minisztérium, abban, hogy a saját cégénél a dolgozók biztonságban legyenek, vagy abban, hogy ne legyen botrány. Rihay Kovács Zita hangsúlyozta, hogy kerülni kell az előzetes állásfoglalást a baleset körülményeiről és a felelősség kérdéséről, magának Vidnyánszky Attilának is az az érdeke, hogy minden tisztázódjon a baleset körül.

 – Furcsának találom azt a megoldást, hogy Vidnyánszky Attila igazgatóként továbbra is részt vesz annak a színháznak az életében, ahol épp belső vizsgálat folyik, amelyben ő is érintett – vélekedett lapunknak egy anonim szakmabeli. – Ha Vidnyánszky Attila tanácsadója lennék, én azt javasoltam volna neki, hogy a vizsgálat idejére függessze föl munkaviszonyát, így tiszta helyzetet teremt a korrekt vizsgálathoz. – A megszólaló szerint önmagában a vezérigazgató lemondása is különös – Vidnyánszky Attila jogviszonya szerint nem közalkalmazott, hanem egy zrt. vezérigazgatója, ezáltal, ha ő úgy dönt, hogy egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyát, azért senkitől nem kell és nem is tud engedélyt vagy megerősítést kérni. Ha el akarja hagyni a pozícióját, akkor felmond – jegyezte meg. Erről a kérdésről a Klubrádió kedd délutáni Megbeszéljük… című műsorában is beszélt Magyar György ügyvéd, szerinte Vidnyánszky Attila bejelentése igencsak teátrális gesztus volt.

A színház kártérítési felelősséggel tartozik, ha valami történik a munkavállalóval, jelen esetben a színésszel. Forrásunk szerint nem igazán jellemző, hogy a színészeket biztosítsa egy színház, éppen azért sem, mert nem kirívóan jellemzőek a balesetek. – Sokszor elhangzott a napokban, hogy a színház veszélyes üzem, én ezzel nem értek teljesen egyet, illetőleg feltenném a kérdést: mihez képest? Egy tonnás munkagépekkel dolgozó gyárhoz képest kevésbé veszélyes. Vidnyánszky Attila a Magyar Nemzetnek adott interjújában is említi, és az őt támogatók is a színház kirívóan veszélyes jellegét hangsúlyozzák. Viszont egyáltalán nem az az általános, hogy egymást érik a balesetek a színházakban, és a vezetésének épp az a feladata, hogy ezeket az veszélyeket a minimálisra csökkentse. – A megszólaló szerint számos pontja van a színházi munkának, ami a színészek biztonságát szolgálja, ilyenek a technikai és a felújító próbák is, mindemellett minden bemutató előtt van egy balesetvédelmi oktatás, amelyen jegyzőkönyv is születik. – Itt ellenőrzik, hogy az adott díszlet esetén van-e elég fény a kulisszák mögött, a magasban dolgozó színésznek van-e biztosítókötele. Ez a balesetvédelmi oktatás egyáltalán nem csak formalitás, a legtöbb helyen nagyon komolyan veszik a kőszínházak – jegyezte meg. Még az egyes díszletelemeket is ellenőrzik időnként, hogy biztonságosak-e, nem használódtak-e el, és minden előadás előtt a díszletépítők munkáját az ügyelő veszi át ellenőrizve a díszlet megfelelő állapotát. Természetesen vannak kevésbé veszélyes díszletek, de a képekről úgy tűnik, hogy a Nemzeti Színház Rómeó és Júlia előadásának díszlete sok veszélyforrást rejtett magában.

Konkrét előírások

A színházi tevékenységek betartandó részletes követelményeket speciális jellegük miatt önálló miniszteri rendelet határozza meg. 2008-ban módosították utoljára a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 35/1997. (XII. 5.) MKM rendeletet, amely azokra a színházakra, intézményekre, játszóhelyekre terjed ki, amelyekben színpadi és egyéb előadás előkészítésére, megtartására, az azt követő munkálatokra és a színház üzemeltetésére irányuló szervezett munkavégzés keretében (Mvt. 87. § 9. pontja) rendszeresen vagy időszakosan színházi előadást, hangversenyt tartanak.

A Szabályzat meghatározza a színház létesítésének és működtetésének konkrét biztonsági előírásait, ideértve a színpadi munkavégzés helyszínei és a közönségforgalmi területek kialakítására vonatkozó szabályokat. Külön fejezet tartalmazza a színházi munkával összefüggő veszélyes tevékenységek, így a süllyesztők, forgószínpadok, díszletelemek mozgatása, a szereplők veszélyes tevékenységeinek előkészítése (repülés, felfüggesztés), a díszletépítés és bontás, a színpadi tér kialakítása, a színpadi munkavégzés részletes szabályait.

Ez a szabályzat írja elő a díszletekre vonatkozó követelményeket, a díszlettervek elfogadásának feltételeit és rendjét, a felelősségi szabályokat. Az új előadások díszletterveit, a kivitelezés előtt, a színház igazgatója által kijelölt színházi munkavédelmi szakemberrel véleményeztetni kell. Új díszlet színpadra állítása előtt a létesítésben közreműködő tervező és kivitelező köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a munkavédelmi követelményeket megvalósították, majd a díszleteket és a színpadi berendezéseket használatba venni a felelős üzemeltetői nyilatkozat alapján a színház igazgatója által írásban kiadott Díszlet-használatbavételi engedély alapján lehet. Minden előadás és próba előtt a színpadi munka irányításával megbízott személynek (színpadmester, színpadi felügyelő stb.) és az ügyelőnek együttesen kell meggyőződnie a játéktér biztonságáról.

A színházi létesítmény munkavédelmi ellenőrzését legalább negyedévenként kell megtartani, és annak megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az évadzáró és évadnyitó vizsgálat is egy-egy ellenőrzésnek számít.