;

vegyipar;Csányi Sándor;szén-dioxid kvóta;Nitrogénművek Zrt.;műtrágya;Bige László;Lantos Csaba;

- Bige László bemondta, hogy végleg leáll a Nitrogénművek

A gyár 93 éves fennállás után szűnik meg.

A korábbi hírekkel ellentétben nem egy hónapra, hanem végleg bezár az ország egyik emblematikus üzeme, a Péten található Nitrogénművek Zrt – nyilatkozta  tulajdonos, Bige László az Agrárszektor.hu-nak, aki a döntést azzal magyarázta, hogy termeléssel összefüggő költségek olyan mértékben emelkedtek, amelyek kigazdálkodhatatlanná váltak. A gyár 93 éves fennállás után szűnik meg.

A termelés leállításának egyértelmű indoka a szén-dioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró, idén júliusban megjelent rendelet, ami jelentősen megdrágította a műtrágya gyártását. Bige László ebben az ügyben levélben kereste meg Lantos Csaba energiaügyi minisztert, amiben egyebek mellett az szerepel, hogy a jelzett rendeletmódosítás miatt minden tonna előállított műtrágyán 40 eurós veszteség képződik. Ezt a többletköltséget a cég nem tudja áthárítani a vásárlókra, így a műtrágya eladhatatlanná válik.

Az ország legrégebben működő vegyipari cégét 1931-ben alapították, ami 2002-ben került Bige László tulajdonába, aki közel 5 milliárd forintért a Moltól vásárolta meg a céget. A vételár előteremtésében az OTP-től felvett hitel segítette a nagyvállalkozót, aki akkor még jó viszonyt ápolt a bankvezér, Csányi Sándorral. A hírek szerint utóbb megromlott kapcsolatuk. Bige László műtrágyagyártás kapcsán ellene indult vizsgálatok mögött Csányi Sándort sejtette. Az üzleti életben több csörtéjük is volt, a legemlékezetesebb, amiben versenyt futottak az agrárintegrátor cég, a KITE megszerzésért, amiből Csányi került ki győztesen.

A Nitrogénművek kapcsán vesztegetés és okirat-hamisítás vádjával állt bíróság előtt Bige László, akit első fokon idén április végén bizonyítottság hiányában a Nyíregyházi Törvényszék felmentett.

A péti vegyipari cég műtrágyainak piaci részesedése itthon meghaladja a 60 százalékot, jelentős exportteljesítménnyel rendelkezik, éves nettó árbevétele tavaly meghaladta a 182 milliárd forintot.

Az elbocsátás közel ezer munkavállalót érinthet.

A Telex kedden kora délután arról írt, nem biztos a gyárbezárás, elképzelhető, hogy annak bejelentése nyomásgyakorlás a cégtulajdonos részéről a kormányra. 

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója azt mondta, jól tudják, hogy a nemzetközi környezet nem egészen baráti módon viszonyul a Roszatomhoz, de készen állnak a külső nyomás ellenére maximálisan megvalósítani ezt a projektet.