A hazai víruskutatás legjelesebbjeinek egyike így fakadt ki: "A számok érdekes dolgokat tudnak mesélni, de nem mindegy, hogy milyen összefüggésben, hogyan vizsgáljuk őket. Sok függ attól, ki mire akarja használni a statisztikát." A tudós véleménye ráillik a KSH legfrissebb, a gazdaság harmadik negyedévének teljesítéséről megjelent előzetes adataira.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP), a statisztikusok szerint, 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazítva pedig 0,3 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami még stagnálásnak sem nevezhető, az előző negyedévhez képest mégis 0,9 százalékkal növekedett. Feltehetően kikerültünk a recesszióból. De korai az öröm: az esztendő első kilenc hónapjában összességében 1,2 százalékkal múlta alul a GDP a tavalyi - korántsem fényes - 2022 év teljesítményét. Az idei siralmas első félévhez képest kétségtelenül látszanak némi javulás jelei, ami csaknem kizárólag annak köszönhető, hogy a mezőgazdaság, - amely tavaly ugyancsak elkeserítően rossz esztendőt zárt -, a pozitív irányba húzta fel a GDP-t, a továbbra is alulteljesítő iparral, kiskereskedelemmel és tudományos tevékenységgel szemben. De ez korántsem meglepetés, hiszen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is, bár csüggedten, de kénytelen volt megállapítani, hogy " az idén nulla és mínusz egy százalék között alakulhat a magyar gazdaság éves teljesítménye," Vagyis, korábbi optimista hangulatkeltésével szemben közelített a realitásokhoz. Illetve csak közelített volna, ha nem ragadta volna meg az alkalmat arra, hogy egykori munkaadójába, a karrierjét megalapozó jegybankba ismételten ne rúgott volna belé: "A gazdasági teljesítmény csökkenésében a magyar gazdaság helyreállításának egyetlen akadálya van: a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely magas kamatot tart fenn." A monetáris politika alakításában hosszú gyakorlatot szerzett közgazdász-tárcavezető természetesen tisztában van azzal, hogy hamisan vádaskodik. A kormányzat piaczavaró intézkedései, a különadók, a kötelező akciózás, a pénzromlás ütemének lefékezésére nem, de a vállalkozások teljesítményének visszafogására alkalmasak voltak. A jegybankkal korántsem az a baj, hogy magasan tartja a kamatokat, éppen ellenkezőleg, akkor fogott a ráta csökkentésébe, amikor a világ meghatározó, nyugati pénzintézetei a kamatok növelése, illetve szinten tartása mellett tettnék le a voksot, a magyarországinál jóval alacsonyabb inflációs környezetben. A magas hitelkamatok miatt, nálunk egyébként a vállalkozóknak kell az áldozat szerepét magukra vállalniuk a kormányzat nem lankadó pénzszórásáért cserében.
Vajon hogyan fogadta a KSH azon téves következtetéseit a morgolódó víruskutató, amikor megtudta, hogy a statisztikusok az őt is foglalkoztató szektorról megállapították, hogy az egészségügyi szolgáltatás növekedése jelentős mértékben járult hozzá a GDP kedvezőbbé válásához. Magyarán: a magánegészségügy az állami szolgáltatás ellehetetlenülésén gazdagodik. Így is lehet a GDP-t növelni!