Az II. negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – 0,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye 2023. III. negyedévében, ugyanakkor a tavalyi III. negyedhez képest még mindig 0,4 százalékkal elmarad – közölte kedd reggel a KSH a rég vált GDP-adatokat.
Az első becslés egy kissé halványabb a várakozásoknál a Portfolio elemzői konszenzusa negyedéves alapon 1,1 százalékos növekedést, éves alapon pedig 0,1 százalékos csökkenést várt – ugyanakkor az előrejelzők helyzetét nehezítették az átlagnál is összetettebb statisztikai bizonytalanságok.
A KSH adatai szerint az ipar, a piaci szolgáltatások utóbbin belül főként a kereskedelem, illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése húzta lefele a GDP-t vagyis ezekben az ágazatokban nem ért véget még a visszaesés. Ezzel szemben a mezőgazdaság a tavalyi nagyon gyenge, aszályos év után hozta az átlagos teljesítményt, ezzel jelentősen növelte a GDP-t. Gyakorlatilag a mezőgazdaságnak köszönhető, hogy véget ért a magyar gazdaság technikai recessziója. A KSH szerint
felfele húzta még a GDP-t az humánegészségügyi, szociális ellátás jelentős növekedése, azzal együtt, hogy egyik sem számít klasszikus gazdasági növekedést húzó ágazatnak.
Az egészségügyi ellátásokon belül a magánszolgáltatók GDP-hez való egyre nagyobb hozzáhárulása már az elmúlt negyedévekben is növelte a gazdaság teljesítményét.
Valójában már a második negyedben kijött a magyar gazdaság a recesszióból – hívta fel a figyelmet elemzői kommentjében Virovácz Péter, a KSH ugyanis felülvizsgálta az II. negyedéves adatokat is, már a második negyedévben 0 százalék volt a GDP-változás – írta az ING Bank elemzője. Mivel a KSH az előzetes adatközlésében részletes számokat még nem mutat, így csak annyit tudhatunk, hogy az éves bázisú visszaeséshez leginkább az ipar és a szolgáltatószektor járult hozzá. Ebben a tekintetben tehát érdemi változás nem történt, a gazdaság teljesítményét elsősorban a belső kereslet fékezi. Azt a KSH is kiemelte, hogy a mezőgazdaság jó teljesítményt nyújtott, összességében tehát a meglehetősen szűkösen rendelkezésre álló információk ellenére igazolódhatott, hogy lényegében
az exportra termelő ágazatok tudják húzni a magyar gazdaságot.
Eközben a lakosság vásárlóerejének zsugorodása az infláció miatt, míg a beruházások a költségvetési helyzet és a magas kamatkörnyezet miatt fogják vissza a gazdasági teljesítményt.
A GDP volumene 2023 első kilenc hónapjában 1,2 százalékkal csökkent. Figyelembe véve, hogy az év hátralévő részében tovább javulhat a magyar gazdaság teljesítménye, a negyedik negyedév még javíthat a 2023-as összképen.
Az már most borítékolható, hogy 2023 egy elveszett év lesz. A friss adat ellenére továbbra sem módosítunk az idei évi növekedési kilátáson. Az év egészében 0,5 százalékos GDP-visszaeséssel számol az ING Bank.
Tekintettel arra, hogy a negyedik negyedévben is érdemi növekedésre számíthatunk, az áthúzódó (statisztikai) hatás 2024-ben pozitív lesz, vagyis már a kedvező évzárás megalapozhatja a 2024. évi gazdasági növekedést. Emellett a fogyasztói bizalom lassú, ám fokozatos helyreállásával párhuzamosan a következő negyedévekben a fogyasztás is kedvező fordulatot vehet. A csökkenő kamatkörnyezet mellett a hitelezési aktivitás helyreállhat.
Mindez azonban kevés lesz ahhoz, hogy a jövő év érdemi gazdasági növekedést hozzon.
Az uniós forrásokhoz való hozzáférés – különösen a mostani kifeszített költségvetési helyzetben – kulcsfontosságú lesz. Az ING Bank azzal számol, hogy az idén megszületik a (részleges) megegyezés és a források meginduló lehívása jövőre már lecsapódhat a gazdasági teljesítményben. Ebben az esetben 3-4 százalék körüli GDP-növekedéssel számolunk. Uniós források hiányában azonban kevés lesz a pozitív belső impulzus a magyar gazdaságban, és így már annak is örülhetnénk, ha 1-2 százalék körüli gazdasági növekedést látnánk – mondta Virovácz Péter
