;

változás;követelés;szociális ágazat;

Papíron minden rendben, a valóságban több szociális munkásra lenne szükség

- Elegük lett, változást akarnak a szociális munkások

A szakszervezet várja az idősotthoni ápolók, gondozók, mentálhigiénés szakemberek, házi segítségnyújtók, hajléktalanellátásban dolgozók, gyermekvédelmi szociális szakemberek, iskolai szociális munkások, családsegítők jelzését arról, milyen problémákkal küzdenek, milyen feltételeken szeretnének sürgősen változtatni.

Változást a szociális ágazatban – ezt követeli közösségi oldalán a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD). Köves Ferenc elnök lapunknak elmondta: egy anonim, online kérdőíven várja a kollégák, vagyis az idősotthoni ápolók, gondozók, mentálhigiénés szakemberek, házi segítségnyújtók, hajléktalanellátásban dolgozók, gyermekvédelmi szociális szakemberek, iskolai szociális munkások, családsegítők jelzését arról, milyen problémákkal küzdenek, és milyen feltételeken szeretnének sürgősen változtatni. Köves Ferenc az összesítést eljuttatja majd az ágazatért felelős minisztériumnak, és azt reméli, a jogalkotók végre meghallgatják az érdekvédőket, és közösen tárgyalnak a körülbelül 90 ezer dolgozó munka-és életkörülményeinek javításáról. Úgy fogalmazott: tarthatatlan, hogy a dolgozók nem szólhatnak bele, milyen feltételek mellett végzik a munkájukat, miközben nélkülük nem működnének a szociális intézmények. Néhány ezer válasz már beérkezett, de többen jelezték, félnek foglalkoztatójuk – állam, önkormányzat, egyház – megtorlásától, így nem merik felvállalni az igényeiket.

Köves Ferenc úgy fogalmazott: éppen az az egyik legnagyobb baj az ágazatban, hogy alulszervezett az érdekvédelem és gyenge az összetartás. A SZÁD például 400 fős tagsággal rendelkezik, és ezzel a létszámmal nem a kis szervezetek közé tartozik. A dolgozókban van egy tanult tehetetlenség – folytatta –, pedig munkavállalói akarat és kiállás nélkül nem lehet változást elérni.

Pedig a munkakörülményeik szegényesek, sok intézményben a feladat elvégzéséhez szükséges eszközök is hiányoznak, a munkaerőhiány miatt túlórára kényszerülnek. Bérük sereghajtó a nemzetgazdasági ágazatok között. Mint mondta, talán a mezőgazdasági idénymunkások keresnek valamivel kevesebbet, de ők is csak azért, mert a földeken néhány hónapig, nem pedig egész évben dolgoznak. Az ágazatban dolgozók helyzetére egy vidéken, a gyermekvédelemben dolgozó, szakképzett kollégát említett példaként, aki a napokban mesélt neki arról, hogy éjszaka, és ünnepnapokon is dolgozik ugyan, gyakran túlórát is vállalnia kell, de 250 ezer forintnál több fizetést még soha nem vitt még haza.

Az alacsony bérek miatt egyre többen hagyják el a szakmát, új kollégák pedig nem jelentkeznek. Sok idősotthonba például már bárkit felvesznek, akiknek igyekeznek ugyan megtanítani a fürdetés, sebkezelés fortélyait, de azért ez mégsem olyan, mintha szakember ápolná a segítséget igénylőket.

Ünnepelnek, de nincs igazi elismerés

Legalább az átlagkereset szintjére kell emelni a szociális szektorban dolgozók bérét, ezzel is vonzóvá kell tenni a fiatalok számára a szakmát – mondta az LMP népjóléti és családügyi szakszóvivője vasárnap Pécsen. Hohn Krisztina a szociális munka napján tartott felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan minden évben november 12-én ünneplik a szociális munkásokat, az igazi elismerést számukra nemcsak az országszerte kiosztott kitüntetések, hanem az Orbán-kormány részéről egy jelentős béremelés jelentené.

Az MVM Future Talks tudományos sorozat idén a „bolygóhatárokként” emlegetett, legégetőbb globális problémákat veszi górcső alá. A negyedik évad egy dokumentumfilm-sorozattal indul, amelyben hazai hírességek és véleményvezérek a világ különböző részein járnak utána az emberiséget fenyegető legnagyobb kihívásoknak, és mutatják be a lehetséges megoldásokat. Az első két epizód, amely az élelmiszer-ellátás és a közlekedés kérdéseit dolgozza fel, már elérhető a sorozat hivatalos weboldalán.