Nagy-Britannia;antiszemitizmus;tüntetés;Palesztina;brit kormány;Risi Shunak;

- 126 embert állítottak elő a háromszáz ezres londoni tüntetésről

Egy sor embert állítottak elő a békésnek mondott palesztinpárti, de az antiszemita jegyeket is mutató megmozduláson a legtöbbjük bevándorlásellenes huligán volt.

A sorozatban ötödik, de az Armistice Day, az első világháborút lezáró fegyverszüneti megállapodás napjára eső, így megkülönböztetett figyelmet kapott szombati demonstráció békéjét közel kétezer rendőr igyekezett biztosítani. Már péntek este kiépítették a vasárnapi Remembrance Day-i, a háborús veteránok Megemlékezés-napi, a királyi család, a kormány és katonai vezetők jelenlétében zajló felvonulásának központi helyszíne körüli zárt zónát. Palesztinpárti szimpatizánsok ígéretükhöz híven nem keveredtek be a Whitehall-ra, ám éppen az a több száz szélsőjobboldali ellentüntető, akik állítólagosan a Cenotaph dísz-síremlék védelmére érkeztek a fővárosba, randalíroztak a parlament, a kormányzati, sőt a kínai negyed környékén. Egyebek mellett palackokat hajítottak a rendőrök felé, akik közül kilencen megsérültek. Hozzájuk tartozott a százhuszonhat előállított vandál többsége, de a Palesztinával szolidaritást vállaló háromszázezres tömegben tapasztalt antiszemita megnyilvánulások sem maradhatnak büntetlenül. Rishi Sunak kormányfő mind a szélsőjobboldali "huligánokkal", mind a "Hamász-párti szimpatizánsokkal" szemben szigorú fellépést követelt.

Az általános "Szabadságot Palesztinának" és az alig burkoltan Izrael megsemmisítésére utaló "A folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz" feliratok mellett a növekvő antiszemitizmus miatt aggódó nagy-britanniai zsidó közösséget különösen megrendítette egy a közösségi hálóra is feltett plakát, mely Izraelt a "történelem legterroristább államának" nyilvánította, lakóit pedig "gyerekgyilkosoknak, földfoglalóknak, elnyomóknak és cionistáknak" nevezte. Vasárnap reggeli jelentések szerint a Metropolitan Police "aktívan nyomoz" azok után, akik a zsidóellenes transzparenseket a magasba emelték, de a Hamász-stílusú balaklavát, azaz maszkot viselő egyének azonosításán is fáradozik. Ehhez vasárnap délelőtt a lakosság segítségét kérte.

A szombati tömegrendezvény elválaszthatatlanná vált Suella Braverman belügyminiszter jövőjétől. A párt jobbszélén elhelyezkedő politikus szenvedélyes vitába keveredett a londoni rendőrséggel, mely egyben Sadiq Khan londoni főpolgármester felelőssége alá is tartozik. Braverman sokak szerint "elfogadhatatlan" nézeteket vall. Csak a múlt héten "álszentnek" nevezte a szerinte a baloldal iránt elfogult rendőrséget, amely nem lépett akcióba a Black Lives Matter tüntetések idején, ám lecsapott a Covid elleni tömeges oltási programot elutasítókra. A szókimondó politikus bejelentette, meg fogja tiltani a jótékonysági intézményeknek, hogy sátrakat osszanak szét a hajléktalanok között, mert ez utóbbi "életviteli választás és nem kényszerűség". Politikai elemzők, de képviselőtársak is a belügyminiszter minden megnyilvánulása mögött végtelen becsvágyát sejtik, hogy Rishi Sunak esetleges utódja lehessen, ha az a következő választáson elszenvedett veresége miatt lemondásra kényszerül. Komoly aggodalom, hogy ha Sunak kiteszi most a szűrét, mártírként tér vissza a mezei honatyák padsoraiba, ahol nagyobb kárt okozhat, mint a frontvonalban.

A felvonulást megelőző napokban a kormány több tagja is lényegében elhatárolódott a harcias Bravermantól. A talpig úriembernek számító Jeremy Hunt pénzügyminiszter is azok közé tartozott, akik kijelentették, "nem azonosulnak az általa használt szavakkal". Alex Chalk, az igazságügyi tárca vezetője is "más megközelítést képviselt volna" a hajléktalanok ügyében, hiszen "nem szabad kész tényként elfogadni az utcai létüket". A hangulatot szította, hogy a palesztinpárti tüntetéseket "gyűlöletmenetnek" minősítette és a zavargások idején súlyos feszültséget okozó északír szektariánus felvonulásokhoz hasonlította. Az alapvető dilemma persze az, hogy meddig szabad elmenni a szólás- és gyülekezési szabadság eszméjének érvényre juttatásában. Sir Mark Rowley, a Metropolitan Police főparancsnoka számára ezek láthatóan fontosak, és miután titkosszolgálati információk alapján nem tartott erőszaktól, nem kérte a tüntetések kényelmes betiltását. Egy hasonló helyzetben, 2011-ben a még belügyminiszterként szolgáló Theresa May leállította a szombaton is aktív szélsőséges English Defence League tervezett kelet-londoni felvonulását.

Léteznek olyan hangok is azonban, például a The Daily Telegraph és The Spectator konzervatív publicistájáé, Annabel Denhamé, aki szerint a britek többsége csendben egyetért Braverman-nel, amikor az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciát követeli a rendőrségtől, vagy "inváziónak" tekinti a La Manche-csatornán keresztül embercsempészek segítségével lebonyolított illegális bevándorlást. A dolgok jelenlegi állása szerint a belügyminiszter hamarosan távozik a kabinetből egy kormányátalakítás esetén. Névvel és név nélkül több konzervatív képviselő nyilatkozott úgy különböző brit lapok hasábjain, hogy "ez nem mehet így tovább", az ellenzék pedig nyíltan a menesztésére szólít fel. Erre várhatóan csak szerda után kerül sor, amikor a Legfelső Bíróság nyilvánosságra hozza az illegális menekültek Ruandába áttelepítésével kapcsolatos döntését. A terv jogi ellehetetlenülése verhetné be az utolsó szöget Braverman koporsójába, miután korábban a deportálást "álmának" nevezte.

Vasárnap 10 és 14 óra között ideiglenesen szüneteltetik a harcokat Jabalia környékén, és ismét megnyitották a rafahi átkelőt. Az izraeli elnök cáfolta, hogy áram nélkül maradt volna a legnagyobb gázavárosi kórház.