Európai Unió;Ukrajna;Orbán Viktor;migráció;Gázai övezet;

- Orbán Viktor: Nem akarunk „mini-Gázákat” Magyarországon

A miniszterelnöknek a szokottnál is ízléstelenebb fordulattal sikerült összemosnia a gázai humanitárius katasztrófát, a migrációt és a terrorizmust.

A migrációról szóló titkosszolgálati jelentés felrajzol egy „félelemteli horizontot”, ami azt erősíti meg, amit a kormány eddig tett. A migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár, a bevándorlók egyre agresszívebbek – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában tett szokásos, interjú formájú nyilatkozatában.

A miniszterelnök megismételte, hogy ő „hajlíthatatlan” a migráció ügyében, mert felelősséget érez az iránt, hogy milyen jövőt hagy a gyerekeire. „Gázai minigettókkal lesz tele” Magyarország – jelentette ki, mintha a gázai humanitárius katasztrófa – ahol nem bevándorlók, hanem őslakos palesztinok élnek, beszorítva egy Budapest kétharmadát kitevő területre – és az Európába tartó bevándorlók között bármiféle hasonlóság lenne. „Nem akarunk mini-Gázákat” – ismételte meg. Az ellenzéket ismét azzal vádolta a kormányfő, hogy migrációpárti és nem akar együttműködni. Szerinte az a feladat, hogy ne kerüljünk abba a hibába, amit a Nyugat elkövetett 2015-ben, de szerinte Brüsszelből ezt rá akarják erőltetni Magyarországra.

A migráció is a következő újabb nemzeti konzultáció témája. „Két frontos harc van”, mert meg kell védeni a déli határokat és meg kell védeni az álláspontjukat Brüsszelben. A miniszterelnök szerint új idegenrendészeti törvényt kell alkotni. A hatalom és az állam közösségének a lényege a közös cselekvés lehetősége – filozofált.

A brüsszeli „globalista elit” nem a mi embereink, ők nem azt csinálják, amit „a magyarok” szeretnének, de még csak nem is azt, amit az európaiak

– magyarázta Orbán Viktor. Nem az EU-ban kell elérni változást, hanem „a brüsszeli bürokraták világában”, hogy ők végre azt tegyék, ami az európai emberek érdeke – tette hozzá.

A műsorvezető felidézte Gerhard Schröder oroszbarát korábbi német kancellár nyilatkozatát, aki szerint volt egy korábbi isztambuli béketerv, amit az ukránok nem voltak hajlandóak aláírni. A miniszterelnök szerint Schröder „nehéz súlyú ember”, aki „nem beszél össze-vissza”, majd helyeslően azt mondta, hogy az ukránok „amerikai nyomásra” nem írták alá a tervet. Az amerikaiak révén a háborút egy lokális konfliktusból kiterjesztették, globalizálták a háborút, ez Magyarországnak nem érdeke, de Európának sem. Amit csinálnak, az fenntarthatatlan, ezért nem támogatja a fegyverküldést és a további pénzküldést Ukrajnának – ismételgette Orbán Viktor.

A következő másfél hónap nehéz lesz a politikának, Brüsszelből „támadások érkeznek, amelyeket ki kell védeni”.

Ukrajna semmilyen tekintetben nem áll készen arra, hogy az Európai Unió tagja legyen, ezért nem szabad megkezdeni a tárgyalásokat

– mondta, majd arról beszélt, hogy az Európai Unió „pénzzel tartozik Magyarországnak”, de az ukrán csatlakozás szerinte „nem üzlet tárgya”. Ezért élesen ellenzi, hogy a két ügyet összekapcsolják – mondta a kormányfő, miután összekapcsolta a két témát.

A miniszterelnök szerint a kormány három dolgot vállalt: a nyugdíjak értékének megőrzését, a munkahelyek megőrzését és az infláció letörését „a jegybank helyett, vagy ha udvariasak vagyunk, akkor mellett”. A minimálbér emelés, a szakmunkásbér emelés, valamint a CSOK+ már a 2024-es év terveire vonatkozik, a célkitűzés a gazdasági növekedés visszaállítása.

Ha az államadósság és a költségvetési hiány mértéke nem alakul jól, akkor Brüsszelből javaslatokat tehetnek a kormánynak, de nekik „fogalmuk sincs a magyar életről”, nem tudják, mi a jó, szerinte ezért el akarják törölni a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint meglehetősen nehéz helyzetben vannak azok a tanárok, akik a jogtalanság ügyében panaszt szeretnének tenni.