Katartól, Azerbajdzsántól és Törökországtól azért nem tudunk több gázt venni, mert az EU a dél-európai, Horvátország pedig az adriai kikötőből felénk irányuló vezetékek bővítésétől zárkózik el – válaszolta múlt heti parlamenti meghallgatása után Szijjártó Péter arra a kérdésünkre, hogy az Oroszországból nekünk küldött gáz bolgár adója, illetve a szintén az orosz fűtőanyagra 2025-től meghirdetett ukrán szállítási stop tudatában nem kellene-e Nyugat felől katari, norvég, netán egyesült államokbeli fűtőanyagra szerződnünk. Bár visszakérdezni nem volt mód, a válasz finom csúsztatása is beszédes: a magyar kormány hallani sem akar a nyugati lehetőségekről. Ez a szó egyszerűen hiányzik a Fidesz szókészletéből. Pedig, miután tavaly – néhány kivételezettet, így Magyarországot leszámítva – Putyin szinte az összes uniós tagállam gázcsapját elzárta, a Kreml által ilyképp megfagyasztani szándékozott uniós polgártársainkat a katari és észak-afrikai mellett bizony az amerikai és a norvég gáz mentette meg.
Később Orbánék Kazahsztánban – hol másutt – bejelentették, hogy a Mol helyi gázkitermelésbe kezd, illetve türk testvéreinktől vezetékes és tengeri szállítású nyersolajat is veszünk. Igaz, ha a külügyminiszter fenti szavaiból indulunk ki, kazah gáz egyhamar nem jut magyar otthonokba, de az olaj se kerülheti ki valamely „ellenséges” szomszédunkat.
Ma már nem érdekel, mit tartalmaz az a bájital, ami oly vonzóvá teszi Orbán – így a Párt és a Hívek – szemében a fejeket levágató, nőket megerőszakoltató, gyerekeket elhurcoltató ukrajnai agresszort. Olcsó gázt biztos nem, hisz az orosz fűtőanyagot a jelek szerint drágábban kapjuk a (mocskos, nyugati, libsi) tőzsde szintjénél is. Szijjártó Péter kapcsolódó, kedvenc szavajárása, hogy energiaellátásunk nem ideológiai kérdés, hanem FI-ZI-KA, és politikai szólamokkal nem lehet fűteni. Bár a legalábbis egy akadémikus pökhendiségével előadott tétel nehezen cáfolható, a közgazdász-sportmenedzser végzettségű külügyminiszter épp a fizikai ismeretek terén mutat némi hiányosságokat. A Putyin által fagyhalálra ítélt államok ugyanis, a bolgároktól a lengyeleken át a németekig, keleti gázbeszerzésüket tavaly néhány hónap alatt nyugatira cserélték, a cseppfolyósítottgáz-átfejtő hajókat akár Kína partjairól is ideirányítva. Idejüket nem a nyugati gáztermelők pocskondiázására fecsérelték, hanem szerződtek.
Bár mondhatnánk, hogy mi mások vagyunk, különbözési vágyunknak sajnálatosan pont a fizika szab határt. Ugyanis, bonyolult orosz lélek ide, ukrán megalázottság oda, amerikai mesterkedések amoda, nehéz nem észrevenni, hogy keleti energiabeszerzésünk egyre bizonytalanabb. Konkrétan bármikor, bármi miatt megszakadhat. És ha nem jön a keleti gáz és olaj, Szijjártó Péter mit csinál? Hisz az energiabeszerzés valóban nem ideológiai, hanem kőkemény fizikai kérdés. Márpedig ha nem biztosítjuk be magunkat Nyugat felől, a magyar családok kályháit Orbán-beszédekkel sem lehet majd felfűteni. Legyenek azok bármily gyújtó hangúak is.