„Budapestiként egy másfél évszázadnyi hagyaték mindennapos használói vagyunk: féltett családi ereklyék és levetett, kényelmetlen holmik mai gazdái. Nemzedékek nagyvárosi tapasztalatait gazdagítjuk és adjuk tovább, átutazóként és otthonra találva egyaránt.” – áll A város hangjai beszélgetéssorozat beharangozójában. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár eseménysorozata az idén 150 éves fővárosról és annak lakóiról szól, az Ötpacsirta Szalonban kéthetente esténként Budapest tapasztalása kapcsán szó esik többek között lakhatásról, építészetről, zenéről, múltról és jövőről.
A legutóbbi, október 13-i beszélgetés középpontjában az akusztika állt. Az Ötpacsirta Szalonban Pálinkás Szüts Róbert, a Klubrádió Anno Budapest című műsorának vezetője és Zányi Tamás sound designer beszélgettek. A moderátor Sipos Júlia szerkesztő volt, aki az esemény legelején elmondta, mindhármuk élete a hangok körül forog, ugyanis ő maga is egykor a Magyar Rádió munkatársaként dolgozott, közreműködött rádiószínházi műsorok és hangjátékok készítésében.
Az esemény nagyobb részében Zányi Tamás hangmester mesélt munkájáról, hiszen igencsak ritka mesterséget űz: filmekhez állít elő hanghátteret, voltaképp zajokkal és zörejekkel „komponál”. A hangmester talán legismertebb munkája a Saul fia című film volt, mely kapcsán több interjú készült vele. Zányi Tamás úgy fogalmazott, elképesztő szerepe van a hangoknak a filmeknél, munkája miatt állandóan az új hangokat keresi és próbál rögzíteni is. A sound designer szakma ősatyja Jack Donovan Foley, akinek a nevéből képzett ige, a „fólizás” magát a zajgyártást jelenti. Sok tárgyról kiderült, hogy megtévesztésig hasonló hangot képes létrehozni, mint amit a természet produkál, például a madarak szárnysusogását vissza tudja adni a tollseprű. Zajok közt növünk föl, és általában látjuk is a zaj forrását. Zányi Tamás lejátszott egy zajt a közönségnek, és kíváncsi volt, meg tudják-e mondani, mi az. Kifejezetten félelmetesnek tűnt a hang, amíg ki nem derült, hogy csak egy kávéfőző hangját rögzítette működés közben. – Emiatt van, hogy a hangnak hatalmas szerepe van a horrorfilmeknél, amíg nem látjuk a zaj forrását, addig a képzeletünk próbálja azonosítani a hangot – jelentette ki a szakember. Számos érdekes videót és hangfelvételt mutatott még a sound designer, kiderült például, hogyan jönnek létre képzeletbeli karakterek hangjai, például a Banyapóké a Gyűrűk Ura-filmekből.
Pálinkás Szüts Róbert az Anno Budapest című műsorban szubjektív emlékek alapján idézi meg a várost adásról-adásra, a betelefonáló hallgatók emlékein és üzenetein keresztül. A műsorvezető úgy nyilatkozott, bizonyos hangokhoz érzelmileg kötődünk. Sokan számoltak be például a vasárnap délelőtti húsklopfoló hangjáról, önmagában nem minősülne kellemes zajnak, viszont a hozzá társított helyzet, a készülő vasárnapi ebéd illata és a rántotthús íze idealizálja azt. Pálinkás Szüts Róbert felemlegette, nagyon megmaradt emlékezetében a hó csendje 1987 januárjának hatalmas havazásakor – mentem végig hajnalban a Körúton és teljesen meglepett a csend, valahogy a havazás utáni csend egészen más – idézte föl. A közönségből többen helyeseltek, mások is emlékeztek az 1987-es hóhelyzet hangjaira.
Budapest „hangtörténetéről” Zányi Tamás úgy nyilatkozott, szerinte a város mindig zajos volt, csak másképpen. – Nagyon nehéz egy hajdani akusztikus közeget rekonstruálni – mondta a hangmester – jóval több vizuális természetű emlékünk van, mint akusztikus, összességében a hangrögzítés is nagyon lassan fejlődött – a szakember szerint a kosztümös filmeknél valójában hangfikció jön létre, a sci-fi, a fantasy, a rajzfilm és az animáció esetében pedig ez nem is kérdés. Az est egy pontján Zányi Tamás megismertette a közönséggel „A város hangjai – zajjáték három részben” című akusztikai meséjének egy részletét, melyben sajátos módon mutatta be a város történetének első évtizedeit.
Infó
November 10-én este 18 órakor „A város mindenkié!” Avagy lakni márpedig kell címmel tartanak beszélgetést az Ötpacsirta Szalonban. Az esemény részvevői lesznek Umbrai Laura történész és Tosics Iván szociológus, városkutató. A moderátor, ahogy az eddigi alkalmakkor is, Sipos Júlia szerkesztő lesz. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
