Nem válaszolt a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium arra, hogy továbbra is támogatja-e Szerbia EU-s csatlakozását azok után, hogy a Nemzeti Információs Központ (NIK) napokban titkosítás alól feloldott, A szerb-magyar határtérségben tapasztalható illegális migráció nemzetbiztonsági vetületei című tájékoztatójában súlyos állítások olvashatóak a szerb hatóságokról.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a múlt hét elején jelezte, hogy kezdeményezte a NIK-tájékoztató titkosságának a feloldását, majd a jelentés – jókora eltakart szövegrészekkel – csütörtökön került ki a nemzetbiztonsági bizottság oldalára.
Az eredetileg 2028-ig titkosított tájékoztatóban az olvasható, hogy a szerb határtérségben a szerb rendőrség nem tudja megakadályozni az agresszív embercsempész bűnbandák jelenlétét, sőt, a NIK szerint az ottani afgán embercsempész csoportokat teljes operatív és financiális irányítása alá vonta a tálib titkosszolgálat.
Továbbá az is, hogy a felfegyverzett csoportok felségterületeire a szerb rendőrség sem mer bemenni, hanem Belgrádból küldött különleges műveleti egységek mernek szembeszállni velük.
Mindez azért sem mellékes, mert az Orbán-kormány biztonságos országnak tartja Szerbiát, és erre hivatkozva tartja fel, illetve toloncolja vissza a magyar belterületen elfogott menekülteket. Dacára annak, hogy a NIK tájékoztatása szerint a határzáron áttoloncolt menekültekre „azonnal lecsapnak” ezek a szervezetek – bár, hogy ez pontosan mit jelent, nem derül ki a szövegből. Igaz, más sem igazán. A tájékoztató ugyanis csak nagy általánosságban és feltételesen beszél arról, hogy a migráció útvonalait terrorista hálózatok használhatják, illetve konkrétumok nélkül utal arra, hogy az embercsempészetből származó haszont terrorfinanszírozásra is használhatják.
„Ugyanolyan összeollózott, propagandisztikus anyag, mint amilyen az ellenzék Egyesült Államokból való finanszírozásáról szólt” – így minősítették a lapunk által megkérdezett nemzetbiztonsági szakemberek a NIK írását, a benne foglaltakat pedig erősen megkérdőjelezték.
„Eleve nincs olyan, hogy egy titkosszolgálati értékelő-elemző anyagban feltételes módban fogalmazzanak” – írta körül egy forrásunk – az legfeljebb hangulatkeltésre jó, ám döntés-előkészítésre (például hol erősítsenek a rendőri jelenléten, vagy hol, milyen mélységi felderítésre van szükség) semmiképpen. Az egyik nemzetbiztonsági forrásunk erős fenntartásokkal fogadta a tálib titkosszolgálat állítólagos határ menti pozícióépítéséről szóló megállapításokat. Szerinte súlyosan ellentmondana mindenfajta szerb nemzeti érdeknek, hogy míg Bosznia-Hercegovina vagy Koszovó esetében „foglalkoznak” a Közel-keletről érkező iszlamistákkal, addig megengednék, hogy éppen az EU kapujának számító Vajdaságban pozíciókat építsenek ki maguknak a tálibok vagy más közel-keleti terrorcsoport. Ezzel ugyanis lenullázódna Szerbia EU-csatlakozásra való alkalmassága.
Felfegyverzett bandák tartják rettegésben a szerb–magyar határvidéket, a menekültválságból a maffia és a politika is hasznot húzAz is kérdéses, hogy honnan származhat ilyen információ. Arról a „szakmában” nem tudni, hogy a tavaly nyáron létrehozott és sajátos mód a belföldi polgári szolgálatokkal együtt Rogán Antal miniszter alá rendelt NIK-nek ilyen komoly, mélységi terrorfelderítői kapacitásai lennének, ahogy az is kétséges, hogy a szerb fél maga adna át saját magáról kompromittáló információt. Forrásaink szerint a jelentés nyelvezete sem igazán emlékeztet titkosszolgálati anyagra, így például az afgán embercsempész csoportokat számokkal jelölik, míg a szolgálatoknál ez nem szokás. Kocsis Máté egyébként az állami rádióban a hét végén megismételte: déli határunknál jelen vannak a világszerte ismert terrorszervezetek képviselői, közöttük a tálib kormányzathoz sok esetben rokoni szálakkal köthető olyan személyek is, akik korábban terrorcselekményeket követtek el.
