;

nyugdíj;korrekció;2023;

Az alulbecsült infláció miatt az idősek „hiteleznek” az államnak

- Érkezik a nyugdíjkorrekció, de távol lesz az Orbán Viktor által ígért közel félhavitól

Hamarosan, a jövő hét végén kerül a nyugdíjasok bankszámlájára az emelt novemberi nyugdíj, illetve a január-október közötti hónapokra, valamint a 13. havi ellátásra járó különbözet. 

Azok, akik a postai kifizetést választották, az előre meghatározott napon kapják kézhez az ellátásukat és a kiegészítést. A posta minden hónapban 12 munkanapon át kézbesíti a nyugdíjat. Azt, hogy kihez mikor érkezik, az előző év novemberben átadott úgynevezett nyugdíjkifizetési naptár tartalmazza. Az idősek ebben találják meg a következő év minden hónapjára vonatkozó konkrét kifizetési napokat, így hamarosan azt is megtudják, jövőre mikor számíthatnak az ellátásokra.

Ami a mostani kifizetésre vonatkozik: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik szeptemberi kormányinfón jelentette be: „mivel a nyugdíjas infláció várhatóan 18,5 százalék lesz, ezért a januári, 15 százalékos emelést további 3,5 százalékkal egészíti ki a kormány”. Majd hozzátette, a matematika sajátosságai miatt a már – januárban – megemelt 15 százalékos nyugdíjhoz képest ez 3,1 százalékos plusz emelés. Orbán Viktor miniszterelnök pedig Facebook-oldalán beszélt arról: „átlagosan közel félhavi nyugdíjjal többet visz majd a postás”.

Noha az Orbán-kormány az emelést akkor és azóta is rendre a nyugdíjasokkal 2010-ben megkötött szövetség elemeként tálalja, a valóság az, hogy egy sokkal korábbi törvény írja elő: novemberben korrekciót kell fizetni, ha az első nyolc hónap alapján becsült infláció meghaladja a januári emelés mértéket. Ha a nyugdíjasok fogyasztóiár-növekedése magasabb, akkor azt kell figyelembe venni. Az Orbán-kormány rendszeresen alulbecsüli a következő évi inflációt, ami alapján januárban emelést adnak, vagyis az idősek „hitelezik meg” a különbözetet a korrekcióig.

A becsült szónak is fontos jelentése van: ha a kormány azon szeptemberi becslése rossz, amely alapján a novemberi korrekciót kapják az idősek, a különbség elveszik. A nyugdíjas infláció több szakértő számítása szerint vélhetően 19 százalék lesz az év végéig, ezért legalább 4 százalékos emelés járt volna az időseknek. De már év közben is konfliktust okoztak a számítások. Az idősek képviselői tavasszal és nyáron is évközi emelést kértek arra hivatkozva, hogy az első 6 hónap nyugdíjas inflációjának átlaga 25,1 százalék volt, miközben a januári emelés csak 15 százalék. A korrekciótól a kormány elzárkózott.

A miniszterelnök állításával szemben pedig egy átlagos nyugdíjas nem plusz 50 százalékot kap most az emelésekkel, hanem csak 37-et. Ezt saját példájuk alátámasztja alá: Gulyás Gergely a kormányinfón úgy érvelt, az átlagnyugdíj 210 710 forint, ez az emeléssel 6532 forinttal lesz több, így az átlagnyugdíj összege 217 242 forintra emelkedik. Mivel novemberben januárig visszamenőleg korrigálják az ellátást, ez azt jelenti, hogy egy átlagnyugdíjas az októberihez képest átlagosan csaknem félhavi-, 78 384 forint többlettel számolhat. A példaként említett többlet viszont alig haladja meg a 37 százalékot.

Hiába kapott első ránézésre jó pontszámokat Magyarország nemzetközi összehasonlításban, az Ifjúsági Előrehaladási Index számos ismert problémára világít rá.