1998. november 20-án bocsátották fel az orosz Zarja-modult, amely a Nemzetközi Űrállomás (ISS) első darabja volt: ma már 16 egységből áll. A NASA már tavaly bejelentette, hogy a 100 méter hosszú 400 tonnás monstrumnak 2031-ben mennie kell, a Csendes-óceán mindentől a lehető legtávolabb eső pontján fog a vízbe zuhanni. A manőver nem fog veszélyt jelenti az emberekre, a maradványok lesüllyednek, nem okozva káros hatásokat hosszabb távon sem. Az űrállomás már most tíz évvel meghaladta tervezett repülési életkorát, miközben 28 ezer kilométer per órás sebességgel naponta tizenhatszor kerüli meg a Földet. Ez természetesen megviseli a szerkezetet, hiszen ennyiszer melegszik fel és hűl le naponta, amihez hozzájárulnak azok a rezgések, amit az űrhajók dokkolása és az asztronauták mozgásai keltenek. Nem csoda, hogy azt lehet mondani, recseg-ropog. Állandóak a levegő- és a hűtőfolyadékszivárgások, és meglehetősen avulnak a műszaki berendezések is – olvasható a Guardianban.
AZ ISS közelgő megsemmisítése kulcskérdéseket vet fel. Az első és legvitatottabb, megérte-e évtizedeken át működtetni a 120 milliárd fontot felemésztő állomást.
Sok tudós szerint az ISS felbecsülhetetlen betekintést adott abba, hogyan lehet élni és dolgozni zéró gravitációban, ami a hosszabb távú Hold- és Mars-küldetésekhez alapvető információ lehet. Kiderült, az emberek építhetnek otthonokat a távoli űrben. Mások szerint ezt a pénzt több kutatásra is el lehetett volna költeni, például egy részecskeütköztetőre.
Az űrállomás megvalósítása mellett inkább politikai okok miatt döntött az USA kormánya. Így az EU szabadon megépíthette a Nagy Hadron Ütköztetőt Genfben, ami már Nobel-díjat is eredményezett, miközben Amerikának ott van a „keringő pulyka”, ahogy Steven Weinberg Nobel-díjas részecskefizikus nevezte az ISS-t. Mint mondta, semmilyen tudományos eredménnyel nem szolgált, nincs semmilyen valódi haszna, ugyanis az embereknek semmi keresnivalójuk az űrben. „Annak, hogy embereket küldjünk az űrbe, napról-napra csökken az értelme, ahogy a robotok egyre okosabbak és kifinomultabbak lesznek” – osztja Weinberg nézetét Martin Rees angol Királyi Csillagász is. Hozzátette, csak nézzük meg a híreket: az ISS akkor kerül a címlapra, ha elromlik a WC, vagy egy az egyik űrhajós David Bowie slágert gitározik és énekel.
Ezek a vélemények azonban egyelőre marginálisak, az USA, Japán, Kanada és India tervez űrállomásokat, Kína pedig már működteti is saját emberes űrobjektumát a Tiangongot, amely egyre nagyobb lesz, és túl fogja élni az ISS-t. Az USA Európával, Kanadával és Japánnal karöltve pedig a Gateway (Kapubejáró) nevű, az ISS-nél kisebb űrállomást tervezi, amely a Hold körül fog keringeni. Ezen ugyan emberek dolgoznak majd, de a Holdra már robotokat küldenek a kutatóbázis felépítésére.
Közben az űrbizniszben megjelentek a magánvállalatok is. A houstoni Axiom Space a múlt héten jelentette be, hogy az Egyesült Királyság Űrügynökségével kötött szerződés értelmében négy brit űrhajóst visz fel az ISS-re két hetes tartózkodásra. Ráadásul 2026-tól at Axiom négy további modul hozzáadást tervezi az űrállomáshoz, amelyeket nem kell majd 2031-ben a többi résszel visszazuhantatni a földre, önállóan is működhetnek majd 15-30 évig.
„Sok biológiai vagy gyógyszerészeti termék állítható elő az űrben a súlytalanság állapotában, csakúgy mint kristályok, üvegszáloptikák, fémötvözetek. Mindegyik haszonnal kecsegtet, amit ki szeretnénk aknázni”
– mondta Michael Baine, a vállalat főmérnöke. A NASA által támogatott magáncégek, az Orbital Reef és a Starlab is úgy tekintenek az űrállomásokra, mint üzleti parkokra.
Az űrrepülés nem barátja az emberi testnekAz űrből fognak robotokat irányítani a Földön