Az Egységes Diákfront hét aktivistája állt a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjére vasárnap délelőtt tíz órakor tiltakozni az ellen, hogy a 18 éven aluliakat kitiltják a világhírű World Press Photo 2023 kiállításról. A diákok felvonultak a lépcsőre, majd bekötött szemmel egy-egy táblát tartottak a kezük előtt. A táblák mindegyikén a 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazás kérdései voltak olvashatók, ezzel megmutatva, hogy ha a kormány valóban szeretne foglalkozni a gyermekvédelemmel, akkor az oktatás hét legsúlyosabb problémájával kezdje.
A fő céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet a fő üzenetükre, jelesül, hogy a valódi gyermekvédelem a minőségi oktatással kezdődik. A hét percen keresztül tartó demonstráció végén megjelent a múzeum lőfegyverrel és gumibottal felszerelt biztonsági őre, hogy figyelmeztesse a gyorsan pakoló diákokat és az eseményről tudósítókat: a lépcső nem közterület és erre az egészre nem volt engedély. Mindeközben hosszú sorban álltak a lépcsőn a kiállításra várók, akik nem online, előre megvásárolt jeggyel érkeztek, esetünkben csaknem fél órát kellett várni a bejutásra.
Megmozdultak a diákok, miután a Mi Hazánk Mozgalom elérte, hogy ne engedjék be őket a World Press Photo kiállításraNem mellékesen a 7IGEN-es oktatási népszavazás hétfő éjfélig tart, addig lehet voksolni a hét kérdésben. Jelenleg már 75 ezernél is többen szavaztak, a szervezők pedig arra bíztatnak mindenkit, hogy aki még nem adta le a szavazatát, éljen a lehetőségével és mondjon véleményt a magyar oktatás helyzetéről. Az online szavazásról minden információ megtalálható a 7igen.hu oldalon. Személyesen is lehet szavazni az ország több pontján, például a Magyar Nemzeti Múzeumtól nem messzi Kálvin téren, ahol valószínűleg vagyonőrökre nem lesz szükség.
Performansszal buzdított részvételre az alternatív oktatási népszavazáson az Egységes DiákfrontMindazonáltal a népszavazás nem a fő oka volt a demonstrációnak, sokkal inkább az, hogy Dúró Dóra, a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom, mesekönyvdarálásról is elhíresült elnökhelyettese a minap törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az LMBTQ+-kisebbség elleni erőszakot, illetve a „meleg idősotthon” fülöp-szigeteki lakóit ábrázoló, Hannah Reyes Morales által a The New York Timesnak készített képsorozata miatt. A 2023-as World Press Photo versenyen díjazott képsorozat a zsűri indoklása szerint a közösség melegségét, örömét és méltóságát mutatja be.
Csák János magyar kulturális miniszter azonban inkább Dúró Dóra véleménye felé hajlott és helyt adott a kifogásainak és a „családok védelméről szóló törvény” érvényre jutásának biztosítását kérte számon L. Simon László főigazgatón, aki jó végrehajtónak bizonyult: a múzeum szigorította a kiállítás megtekintésének szabályait, és bejelentették, hogy 18 év alattiak számára ezentúl nem értékesítenek jegyet.
A kifogásolt képsorozat amúgy továbbra is látható a tárlaton, a tárlat legkevésbé provokatívabb része. Őszintén: mivel tud provokálni boldog emberek csoportja?
Ottjártunkkor nem az ominózus kép volt a fő attrakció, ergo nem lett felkapottabb az események miatt, a látogatók sokkal inkább a többi kép előtt álltak hosszabban. Az pedig, hogy a múzeum hogyan ellenőrzi, hogy hány éves a látogató, nehéz kérdés, mert nincs erre vonatkozó jogszabály. Még az olyan területeken is, ahol működő szabályozás van, a mozik csak ajánlják a korhatárokat, de nem kötelezhetik a programban feltüntetett korhatárjelölések szem előtt tartását, különösen kiskorú nézőink esetében. Így a World Press Photo tárlaton is voltak érdeklődő kiskamaszok, nyilván szülői támogatással.
„Érthetetlen, miért gondolja ma Magyarországon egy politikus, hogy az LMBTQI közösség érő erőszakra felhívni a figyelmet – akár csak egy sajtófotóval – károsan hat bármely gyermek fejlődésére, ha ugyanezt a fenntartást nem érvényesíti a háború borzalmait vagy a kilátástalan szegénységet bemutató képek esetében. A szóbeli és fizikai bántalmazások minden szexuális és nemi kisebbséghez tartozó személy mindennapjának részei, ez alól a 18 év alattiak sem kivételek. Az ő történetük elrejtése tovább erősíti a velük szembeni előítéleteket, stigmatizációt” – reagált a Magyar Nemzeti Múzeum lépésére a Háttér társaság lapunkhoz eljuttatott közleményükben.
„A cenzúra az LMBTQI fiatalok önértékelését, önegyüttérzését rombolja, ami közvetlenül kockázatot jelent az érintettek lelki egészségére, nem beszélve arról, hogy ez nemcsak számukra, de családtagjaikra és tágabb közösségeikre is jelentős terheket ró. Ahhoz, hogy az LMBTQI fiatalok a képességeik szerint tudjanak fejlődni és kibontakozni a lelki egészségüket megőrizve, a közösség és a társadalom teljes jogú részeként, biztonságban kell érezzék magukat” – idézték Beda Balázst, a Háttér Társaság Lelki Egészség Programjának vezetőjét.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szintén közleményben reagált a Mi Hazánk nyomán született kormányzati döntésre. „Egy politikai hecckampánynak szinte első szóra bedőlve, a kormány egyik tagja megfosztott minden 18 évnél fiatalabb magyar állampolgárt attól, hogy megtekinthesse a világ legrangosabb fotókiállítását, amely egyébként a világon mindenütt szabadon látogatható” – írta a szervezet, amely szerint
az is elég lett volna, ha az ominózus képeket olyan helyre teszik, amely csak személyivel látogatható.
Bár ezzel sem értettek volna egyet, de így legalább nem lettek volna kitiltva a teljes kiállítás területéről a 18 éven aluliak. „A melegellenes kampányok eszközévé vált a kormány. Már a művészet sem számít, elég egy kis provokáció, és beindul a tiltás, a cenzúra kormányzati gépezete” – zárta közleményét a MÚOSZ.
A korhatár cenzúra kapcsán kerestük a World Press Photo Foundation-t, illetve Hannah Reyes Moralest, de edig nem értük el őket.
A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata a [email protected] címen várja azon tizennyolc év alatti fiatalok és szüleik jelentkezését, akiket felháborít a múzeum döntése, és jogi úton lépnének fel az alaptörvény-ellenes korlátozás ellen.
