Keményen nekiment Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője annak a Demokratikus Koalíciónak (DK), amellyel pártja tavaly még közös listán indult a parlamenti választáson. A Válaszonline.hu portálon megjelent publicisztikájában a momentumos politikus egy kalap alá vette a Fideszt és a DK-t. Szerinte „nemcsak a kormányoldalon látjuk megvalósulni a hazugság kultúráját. Hasonló politikai kultúrát képvisel az ellenzék önmagát megkerülhetetlennek mondó pártja, a Demokratikus Koalíció is. Ezzel pedig – öndefiníciójával ellentétben – nem feltétele, hanem súlyos gátja a kormányváltásnak”.
Gyurcsány Ferencre és Orbán Viktorra utalva Donáth Anna azt írta, hogy két miniszterelnök is csúnyán átverte a magyar embereket: válságba vitték az országot, miközben végig hazudtak a valós helyzetről a választóknak. Állítása szerint „kísérteties párhuzam” látszik a 15 évvel ezelőtti és a mostani politikai vezetés között. Kifogásolta, hogy a DK hatalomgyakorlási elveibe „a felelősségvállalás és a hibák elismerése egész egyszerűen nem fér bele”. Bírálta Dobrev Klárát is. Amikor a DK plakátkampánya azt ígéri, hogy EP-listavezetőjük kormányra kerülve „emelné a béreket”, az ugyanolyan hazugság, mint amiket a kormányoldaltól hallunk naponta – jelentette ki.
Donáth Anna: A DK a hazugság kultúráját képviseliUngár Péter: Hitelességi problémákat vet fel Donáth Anna írásaKértük a Demokratikus Koalíciót, hogy reagáljon Donáth Anna állításaira. Egyebek között azt kérdeztük, a valóságban is olyan rossznak nevezhető-e a két párt kapcsolata, amilyennek Donáth véleménye alapján feltételezhetjük. Mennyiben befolyásolhatja az írás a DK és a Momentum viszonyát, milyen hatása lehet mindennek az önkormányzati választásokon történő együttműködésre?
A DK nem érezte úgy, hogy vitába kellene szállnia. A párt a máshova is elküldött közleménnyel válaszolt kérdéseinkre: „Régóta mondjuk: a nagyobb támogatottság nagyobb felelősséget is jelent. Ezt magunkra, a legerősebb ellenzéki pártra is érvényesnek tekintjük. Ez a felelősség pedig azt is tartalmazza, hogy sok sikert kívánunk Donáth Annának és a Momentumnak a jövő évi választásokra.”
Mintha mindenki a DK-hoz mérné magát
Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője lapunknak adott nyilatkozata szerint a két párt közötti feszültség nem új keletű, és nem is ezzel a cikkel vált nyilvánossá. A hadüzenetszerű megfogalmazás jelentősége elsősorban talán az lehet, hogy a Momentum a saját önazonosságát próbálja újradefiniálni: annak érdekében, hogy az ellenzékkel is kritikus kormányellenes szavazók számára vonzerőt jelenthessen.
A DK számára inkább előny – vélekedett Lakner Zoltán –, hogy amíg az MSZP a szociáldemokrata mivoltát vitatja, addig a Momentum a hitelességét kérdőjelezi meg. Mintha mindenki a DK-hoz mérné magát. A kritikusok ezzel felemelik a Demokratikus Koalíciót, holott a DK is távol van a Gyurcsány Ferenc által egy évvel ezelőtt kilátásba helyzet másfél millió támogatótól.
Bár az elmúlt másfél év kritikája is megfogalmazódik a DK-val szemben Donáth Anna írásában, a legsúlyosabb pont Gyurcsány Ferenc szerepe a 2006-2009 közötti időszakban. Miért nem volt ez akadálya a 2022-es választási együttműködésnek? – kérdezte Lakner Zoltán. És ha Gyurcsány akkori szerepe, vagy továbbra is nagymértékű elutasítottsága terítékre kerül, akkor mi következik ebből a 2024-es és 2026-os ellenzéki stratégiára nézve? A cikk erről nem szól, miközben egy majdani koalíciós kormányra tett utalással zárul.
Maga a tény – folytatta a politológus –, hogy az ellenzéki pártok között viták vannak, egyáltalán nem probléma, ahogyan az sem, hogy felvetődik a fennálló helyzetért viselt felelősség kérdése. Donáth Anna írása azonban arról ad hírt, hogy a viták mindezekről nem folytak le – csak éppen van, aki erről nyíltan beszél, van, aki nem –, pedig több mint másfél év eltelt az előző választás óta, és kevesebb mint nyolc hónap van hátra a következőig.
Nyilvánvaló – állapította meg –, hogy Donáth Anna a fő riválisa Dobrev Klárának az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerepére. Ebben az értelemben személyes versenyt folytatnak, ami nagyon hasznos is lehet. A hitelesség, a hibák beismerése, a kormányképesség, az igazmondás valóban meghatározóak lehetnek kettejük megítélésében. Ezek azonban a politikában többnyire olyan dolgok, amelyekről nem beszélniük kell a politikusoknak, hanem arra törekedni, hogy ilyennek lássák őket – hangsúlyozta Lakner Zoltán. Ehhez hosszú évek konzekvens építkezése szükséges, és akkor az adott szereplőnek erről nem is kell cikket írnia.
Erőviszonyok
A Medián októberben elején publikált felmérése szerint a választani tudó biztos szavazóknál a Demokratikus Koalíció 12 százalékon, a Momentum 6 százalékon áll. A Republikon Intézet szintén ebben a hónapban közölt kutatása alapján a pártválasztók körében a DK támogatottsága 18 százalék, a Momentumé 8 százalék. A Závecz Research szeptember végén azt hozta ki, hogy a biztos pártválasztók 19 százaléka szavazna a DK-ra, 6 százaléka pedig a Momentumra.