Tavaly Zalaegerszegen, idén Veszprémben, válogatott közönség előtt mondta el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. A rendezvényre – arra hivatkozva, hogy a köztévé élőben közvetít a helyszínről – nem engedtek be újságírókat.
– Nemcsak igazságtalan és lekezelő, de egyenesen hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló fővárosunk forradalmának látja – fogalmazott a kormányfő. Nem egészen fél órán keresztül tartó szónoklata során a többi között arról beszélt, hogy a magyar lovagias nép, néha túlságosan, az észszerűség rovására menően is az. Ezért fordul velünk elő újra és újra, hogy végül azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk, vagy éppen védünk. „Elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, és elsők voltunk, akik békét javasoltunk háború helyett” – állította Orbán Viktor, nehezményezve, hogy szerinte mindezért köszönetet és méltánylást sohasem, ellenben gáncsot, hátbatámadást és baráti tüzet gyakorta kaptunk.
Orbán Viktor: A hazaárulók is a mi nemzetünk részei1956 végül 1990-ben győzött – hangsúlyozta Orbán, majd arról is beszélt, hogy Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol a rendszerváltás óta egyszer sem kellett előrehozott választást tartani, „máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában”.
– Európa, ahova visszaérkeztünk, már nem az a hely, ahonnan kiszakítottak bennünket. Egyre kevésbé az. A nyugatiak számára a szabadság – a kormányfő értelmezésében – mintha valamiféle menekülést jelentene: szabadulj meg önmagadtól, „válts nemet, válts nemzetet”. Brüsszel nem Moszkva – állapította meg a miniszterelnök. Moszkva tragédia volt, Brüsszel „csak egy rosszul sikerült kortárs paródia”. Moszkva javíthatatlan volt, de Brüsszel és az Európai Unió megjavítható. „Még lesznek európai választások” – érzékeltette Orbán Viktor, mitől reméli az általa áhított javulást.
– Kifejezetten érdektelen beszéd volt, ennél Orbán Viktor jobbat szokott produkálni a sajátjainak – értékelte az elhangzottakat Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője. Szerinte úgy lehetett érezni, mintha a miniszterelnök egyszerűen csak ki akarta volna pipálni ezt a feladatot. Horn Gábor abban nem talált kivetnivalót, hogy a kormányfő nem Budapesten mondott beszédet, azt viszont nem érti, miért tiltották ki az újságírókat, és miért nem engedtek be válogatás nélkül bárkit, aki veszprémiként szerette volna meghallgatni Orbán Viktort.
„Fel vagyok háborodva, hogy nem mehettem be” – A veszprémiek kiszorultak, messziről buszoztatták a fideszeseket az ünnepi Orbán-beszédreBár a miniszterelnök többször bírálta a Szovjetuniót, a Republikon Intézet vezetője felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy 1956 kapcsán egyetlen szó sem esett az Ukrajnában folyó honvédő háborúról. Ukrajna nevét ki sem ejtette a száján a „békepárti” miniszterelnök.
Így aztán az se került szóba, hogy az orosz birodalom nemcsak Magyarországra csapott le, hanem annak utóda a szomszédunkban is éppen ezt teszi napjainkban.
– Érdekesség, hogy miközben Orbán Viktor a diktátorokkal szembeni leszámolásról beszélt, elfeledkezett arról, hogy ő maga rendszeresen parolázgat különböző diktátorokkal – jegyezte meg Horn Gábor. A miniszterelnök szerinte ebben a tekintetben végtelenül következetlen. Azt is kifogásolta, hogy a forradalom mártírjai közül egyetlen olyan név sem hangzott el, aki akár a kommunistákhoz, akár a baloldalhoz vagy a liberális eszmekörhöz lenne köthető. Megtudhattuk ellenben, hogy a Nyugatnak éppen megint vége van, egyetlen szerencse, hogy a kis Magyarország majd újra megmenti ezt a széteső, nihilista világot – ironizált a Republikon Intézet vezetője. Úgy tűnik, Orbánban él az illúzió, hogy a jövő évi EP-választás után „meg lehet javítani Brüsszelt”. Ezzel összefüggésben előjött a nemváltás és a többi, szokásos módon zavaros szöveg. Csak az nem világos, hogy ennek mi köze van az ötvenhatos forradalomhoz és a nemzeti ünnephez – fogalmazott. Összességében Horn Gábor nem találkozott új elemmel a beszédben, amely szerinte nélkülözte az emelkedettséget és az izgalmas szónoki fordulatokat.
