Most olyan korszak kezdődött, amelyben újra meg kell küzdenünk az önálló vélemény jogáért, a politikai függetlenségért, azért, hogy a jövőnkről szóló legfontosabb döntések jogát továbbra is a saját kezünkben tartsuk és ha a jövőnkről szóló döntéseket csak azért is a kezünkben tartjuk, Magyarország legszebb napjai még előttünk vannak – jelentette ki Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulójának előestéjén, a Műegyetem megemlékezésén.
– 1956 küzdelme minket is kötelez: bármilyen rázós utat elviselünk, bármilyen terhet felvállalunk, bármilyen ellenerővel szembe szállunk, csak hogy a magyarok jövőjét biztonságban lássuk – fogalmazott az államtitkár, aki szerint a forradalom napjai olyan napok voltak, melyek „nehézségeikben is dicsőségesek, és okkal vésődtek be a legnagyobb magyar tettek könyvébe”. Úgy fogalmazott: a forradalmároknak a haza- és szabadságszereteten kívül nem sok fegyverük volt. De ez a szeretet erősebb volt minden harckocsinál, és ha ezek a falak nem csak beszélni, hanem kérdezni is tudnának, talán azt kérdeznék: mi adnánk-e az életünket a hazánkért?”
Dömötör Csaba párhuzamot vont 1956 és napjaink között, s úgy vélekedett, hogy a történelem dacosan válaszolt a XXI. század fellengzésére, és erővel törte ránk az ajtót, majd így folytatta: „Most nincsenek idegen tankok – nálunk nincsenek –, de nyomásgyakorlás igen: a tét most is ugyanaz, mint 1956-ban, csak más gúnyában jelentkezik. A célunk sem lehet kevesebb, mint akkor. Elérni, hogy ne dönthessenek mások helyettünk.
Nem fogunk úgy táncolni, ahogy mások fütyülnek. Csak a magyarok táncát járjuk.”
A magyar táncot a kormánypárti politikus úgy értette, hogy „Magyarország nem fog fegyvereket küldeni, akkor sem, ha elvárják. Nem nyitjuk meg a határainkat, akkor sem, ha mások megtették. Nem dobjuk oda a magyar tulajdont, akkor sem, ha lenne rá vevő. És nem fogjuk fellazítani a hagyományos család kereteit, akkor sem, ha máshol már megteszik. Mi a küzdelmet választjuk,
ezért rövid távon talán kevesebb nemzetközi dorombolás jár, de a küzdelem hosszú távon egy magabíró, gazdaságában gyarapodó és a nehézségek után is erősödő országot eredményez”.
Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora a 67 évvel ezelőtt történtek felidézése mellett megemlékezett Sólyom László nemrég elhunyt korábbi államfőről is, aki elnöksége idején minden évben elment a Műegyetem 1956-os ünnepségére és beszédet mondott. Továbbá szólt Vajna Zoltán professzorról, a BME gépészmérnöki karának egykori dékánjáról is, akinek – mint mondta – részben köszönhető, hogy az egyetem 1956-os ünnepsége ma már az állami ünnepségsorozat része.
Novák Katalin: aki lényegileg is érti a magyart, az soha nem fog behódolni az elnyomó diktatúráknakA XVII. kerületi Momentum megkérte a helyi Fidesz-frakciót, hogy ne vegyen részt az 56'-os megemlékezésen