Ma tíz roma diákból hat olyan iskolában vagy osztályban tanul Magyarországon, ahol ők vannak többségben. Van olyan iskola, ahol roma gyerekek évek óta konténer-tanteremben tanulnak, máshol előfordult, hogy a cigány diákoknak külön bejáraton kellett közlekedniük vagy külön ballagtak nem roma társaiktól – hangzott el az Együttnevelés Szövetség csütörtök délutáni, a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján. A Szövetség olyan roma és nem roma szülőkből, pedagógusokból, civilekből állt össze, akik együtt szeretnének fellépni a romák iskolai szegregációja, elkülönítése ellen.
– A roma gyerekekbe már kiskorukban belenevelik, hogy kevesebbet érnek, mint nem roma társaik – mondta a Szövetség egyik képviselője, Dósa Valéria. Beszélt arról is, hogy a cigány diákokat sokszor indokolatlanul felületes és rövid vizsgálatok után minősítik sajátos nevelési igényűvé (például: magatartás-, figyelem- vagy beszédzavaros, enyhe értelmi fogyatékos, fejlődésében visszamaradott), így különítik el őket speciális osztályokba, iskolákba. Ezzel pedig nemcsak megbélyegzik őket, de továbbtanulási esélyeiket is csökkentik, később pedig olyan felnőttekké válnak, akik egész életükben az állam segítségére szorulnak.
A civilek egy hat pontból álló követeléslistát is eljuttattak a szaktárcához. Ezt Varga Attila, a minisztérium egyik főosztályvezetője vette át, aki ígéretet tett arra, harminc napon belül reagálnak a követelésekre. A Szövetség tagjai azt is jelezték, készek együttműködni az oktatásirányítással az iskolai szegregáció visszaszorítása érdekében.
Nemrég az Európai Parlament is felszólította a tagállamokat, így Magyarországot is, hogy számolják fel az iskolai szegregációt.
Nem sokkal később Pintér Sándor belügyminiszter egy diszkriminációellenes törvényjavaslatot nyújtott be, melynek lényege, hogy csökkentenék azoknak az iskoláknak a költségvetési támogatását, amelyekben a települési átlagnál 20 százalékkal kevesebb hátrányos helyzetű tanuló jár.
Dósa Valéria a Népszavának ezzel kapcsolatban azt mondta, az Együttnevelés Szövetség szerint nem a büntetés a megoldás, és kényszerítéssel sem lehet sikerrel elősegíteni a roma gyerekek integrációját, beilleszkedését. A javaslat ráadásul nem számolná fel az iskolai elkülönítést, hiszen azoknak a – jellemzően kistelepülési – szegregált iskoláknak a helyzetén, ahol eleve magas a cigány gyerekek aránya, másik iskola pedig nincsen, semmit nem fog változtatni.
