- Elkészült a felmérés, rosszabbul élünk, mint egy éve

A munkaerőpiacon aktív magyarok 24 százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt 12 hónapban „jelentős romlott”, további 33 százalékuk szerint pedig „kicsit romlott” az anyagi helyzete – derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített szeptemberi reprezentatív közvéleménykutatásából. A válaszadók 30 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban nem változott jövedelmi helyzete, de volt 12 százalék, akiknek javult. Bár a kérdés a szubjektív jövedelemérzetre kérdezett rá, a válaszokban nincs semmi meglepő, hisz szeptemberben ugyan a infláció 12,2 százalékra csökkent, de nem múlt el nyomtalanul az előző hónapok áremelési sokkja: az első nyolc hónapban a keresetek 15,2 százalékkal nőttek, de csak szeptemberben válthatott pozitívba a reálbérindex. Az első nyolc hónapban a kiskereskedelem forgalom 7,1 százalékkal csökkent, ez jelzi, hogy milyen mértékben csökkentek a reáljövedelemek, illetve zuhant a lakossági fogyasztás.

Nagyon mélyen van a magyar háztartások fogyasztói bizalma, még sokáig nem fognak költeni – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a minap egy konferencián. Az elemző szerint „hiába mondják majd be a híradóban, hogy a múlt hónapban már nőtt a reálkereseted – vagyis hogy az infláció lassabban nőtt éves szinten, mint a béred –, ettől a hírtől nem fognak az emberek a boltba rohanni és elkezdeni vásárolni”. A háztartásokat nagyon komoly sokkok érték az elmúlt hónapokban, ezt ki kell heverniük, és csak fokozatosan áll helyre a lakossági fogyasztás. A recesszió e téren majd csak akkor ér véget, amikor a fejekben vége lesz, amikor megerősödik a bizalom - tette hozzá az elemző.

A Publicus lapunknak készített felméréséből az is kiderül, hogy fogalkoztatottak 59 százaléka kapott béremelést az elmúlt 12 hónapban, vagyis 38 százalékuknál nem volt semmilyen bérrendezés. Ez utóbbi kategóriában az infláció miatt az elkölthető reáljövedelem egyetlen év alatt 15-20 százalékkal zuhant. Ahol volt béremelés, ott a válaszadók 39 százaléka 10 százalékos emelésnél kevesebbet kapott – vagyis a reáljövedelem még az ő esetükben is számottevően csökkent. Összességében a foglalkoztatottak 28 százaléka kapott 10-20 százalékos emelést, az ő esetükben beszélhetünk a reálbérek szinten tartásáról vagy minimális csökkenéséről, míg 5 százalékuk 20 százalékot meghaladó béremeléshez jutott, vagyis ők a recessziós és az inflációs sokk ellenére tovább tudták növelni elkölthető jövedelmüket. A kormány ösztönözte munkáltatókat a béren kívüli juttatások növelésére, ám csak a foglalkoztatottak 37 százaléka kapott az elmúlt egy évben egyszeri juttatást, bónuszt, Szép-kártyát. Ennek mértéke a válaszadók fele esetében nem haladta meg a félhavi jövedelmemet, de a bónuszhoz jutottak 12 százaléka akár plusz kéthavi jövedelemre is szert tett.

A romló jövedelmi helyzet a munkavállalók vagyoni helyzetére is rányomta a bélyegét. A válaszadók 24 százalékának „jelentősen”, további 20 százaléknak „kicsit” csökkent a megtakarítása – derül ki a felmérésből. Ugyanakkor 39 százalékuk arról számolt be, hogy nem kellett a megtakarításaikhoz hozzányúlniuk, 12 százalékuknak nőttek, 3 százaléknak pedig „jelentősen” nőttek a megtakarításai az egy év alatt. A csökkenés okaira rákérdezve (egyszerre több opció is választható volt), az érintettek 13 százaléka a csökkenő bevételekkel magyarázta azt, míg 80 százalékuk az alapvetői kiadásaik növekedésével, a megélhetéssel indokolta a megtakarításai felélését, a válaszadók 13 százaléka pedig nagy értékű dolgok vásárlására, beruházásra fordította a megtakarításai egy részét.

Az elemzők szinte egyöntetű többsége szerint a recessziós és az inflációs válság már túljutott a mélypontján. Innen lassú javulás jön a következő hónapokban és 2024-ben. A növekedés lassan beindul és nagy kérdés, hogyan alakulnak a januári béremelések. Jövőre választási év lesz, a kormány épp ezért erőlteti a munkáltatók részéről a komolyabb bér- és minimálbéremelést, ugyanis az államkassza teljes kiürült, onnan már nem lehet osztogatni. Az elemzők szinte homogén várakozásai szerint ezért jövőre 10 százalékkal emelkedhetnek a bérek az 5-6 százalékos infláció mellett, vagyis két év zuhanás után jövőre már komolyabb reálbérnövekedés jön. A nyugdíjakat 2024 januárjában 6 százalékkal emelik, ezt egészíti ki majd a választások előtti 13 havi nyugdíj, s ezek alapján az elemzők arra számítanak, hogy jövő év elején már talán nőhet a lakossági fogyasztás.

Azt, hogy mire lesz elég a jövő évi béremelés, az az infláció alakulásától függ. Az infláció csökkentése, olyan mint a fogyókúra: az első 20-30 kiló könnyedén lejön, de az az utolsó öt kiló az már melós, és ugyanez a helyzet az inflációval is – mondta a Portfolio konferenciáján Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője 2023 végére 7 százalékos inflációt vár – az év eleji 26 százalékkal szemben –, de innen levinni a mutatót 3 százalékra, a jegybank inflációs céljára, nagyon nehéz harc lesz. 2024 végére 4,5 százalék tűnik reálisnak, de januárban okosabbak leszünk, amikor látjuk milyen bér és áremelések lesznek - mondta Virovácz Péter.