A média függetlensége és az újságírók szabadsága mindenhol az adott ország törvényeitől függ, ezért kell az egyes országokat akár külön-külön is nyomás alá helyezni, hogy biztosítsák a sajtószabadságot, az újságírók, a szerkesztőségek függetlenségét. Az Európai Uniónak épp ezért arra kell törekednie, hogy legyen egy olyan közös törvényi minimum ezen a téren, amelyet minden tagállamnak kötelezően be kell tartania - mondta Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azon a strasbourgi szemináriumon, amely főként a független sajtót és a független újságírókat ért fenyegetésekről, támadásokról szólt.
Hozzátette: erre a törvényi minimumra a többi között azért is szükség van, mert egyes államokban nemhogy tiltott lenne például az újságírók különösebb indok nélküli kémprogramokkal történő megfigyelése, de van, ahol maga az állam ad neki meglehetősen tág törvényi kereteket.
Még egy lépést tett az EU, jogi úton kérné számon a tagországokon a sajtószabadság tiszteletben tartását– Néhány éve még nem gondoltam volna, hogy szükségünk lesz egy olyan törvényi minimumra, amely biztosítja a sajtó szabadságát és a szerkesztőségek függetlenségét az Európai Unióban, és világosan szabályozza majd ennek feltételeit – mondta Ramona Strugariu román európai parlamenti képviselő, aki a liberálisok részéről egyik jelentéstevője a „European Media Freedom Act” elnevezésű cselekvési programnak. Szavai szerint ez minden uniós tagállamban egységesen szabályozná például, mikor és hogyan lehet megfigyelni újságírókat – mint mondta, csak nagyon kirívó esetekben és jogilag abszolút átlátható feltételek között -, megvédené a munkájukat végző tényfeltáró, újságírókat, és megszabná azokat az alapfeltételeket is, amelyek a biztonságos munkavégzésükhöz elengedhetetlenek.
A szeminárium egyik érdekes megállapítása volt, hogy az aktuális hatalom szinte mindenütt igyekszik kontroll alatt tartani a sajtót, és megfélemlíteni, de legalábbis a munkavégzésében korlátozni az újságírókat.
Ariane Lavrilleux, a francia Disclose munkatársa arról számolt be, hogy egy, az egyiptomi helyzetről szóló cikke után kilenc állambiztonsági nyomozó kereste fel marseille-i a lakásán, házkutatást tartottak nála, elvették a laptopját, majd bevitték őt a rendőrségre, ahol több mint 30 órán át tartották fogva, s azzal fenyegették, hogy a cikke miatt akár öt évre is börtönbe kerülhet.
Kardos Gábor, a 444-t tulajdonló Magyar Jeti Zrt. elnöke az utóbbi fél évben a független magyar hírportálokat ért kiterjedt kibertámadásokról beszélt, amelyek órákra elérhetetlenné tették az adott hírportálokat jellemzően azt követően, hogy kormánykritikus cikket jelentettek meg. Kamilla Ceran a lengyel TOK FM főszerkesztője szavaiból kiderült, a lengyel kormány a magyaréhoz hasonló kottából jártszik, hiszen a rádiós és televíziós frekvenciákról ott is a kormány delegáltjai döntenek, akiket hat évre neveznek ki, vagyis hiába jön most új kormány, a régi hatalom bebetonozta az embereit a kuratóriumokba. Az orosz ellenzéki hírportál, a háború kitörése óta a székhelyét Csehországba áthelyező iStories oknyomozó újságírója, Aleszja Marohovszkaja pedig arról számolt be: konkrét, az életét fenyegető leveleket kap, köztük olyat is, amelyik például egy tervezett utazása előtt arra figyelmeztette: ne üljön fel a repülőre, megírták neki, hogy konkrétan melyik ülést foglalta le, sőt, még az útlevele számát is ismerték. Ez a portál Vlagyimir Putyin és baráti körének visszás üzleti ügyeiről számol be rendszeresen, s ahogyan az újságíró fogalmazott, ezt a munkát a fenyegetések ellenére sem hagyják abba.
