A Fővárosi Törvényszék a közelmúltban meghozott ítéletében megsemmisítette az Esterházy-kincsek ügyében hozott korábbi közigazgatási határozatot és arra kötelezte az ügyben jelenleg illetékes minisztériumot: bírálja el újra az Esterházy Privatstiftung (Magánalapítvány) igényét, amelyben az úgynevezett Fraknói-kincsek kiadását kérte a magyar államtól. A bírósági döntésre azt követően került sor, hogy az Alkotmánybíróság nemrégiben alaptörvény-ellenesnek mondta ki a határozat alapjául szolgáló rendeletet.
A vitatott tulajdonú műtárgyak ügyének rendezésére 2013-ban a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János kezdeményezésére egy olyan restitúciós kormányrendelet született, amely kimondta: ha a közgyűjteményekben őrzött műtárgyak állami tulajdonjoga nem igazolható minden kétséget kizáróan, akkor ki kell adni azokat annak a (jogi) személynek, aki az adott tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti. Az Esterházy Privatstiftung mint az utolsó Esterházy herceg, V. Esterházy Pál jogutódja a magyar kormány képviselőivel tárgyalásokat folytatott a Fraknói Kincsek tulajdonjogáról, majd 2016-ban közigazgatási úton nyújtotta be kérelmét a kincsek visszaszolgáltatására. A restitúciós kérelem előzménye volt, hogy az Iparművészeti Múzeumból az Esterházy-kincsek egy részét 2016 végén a fertődi Esterházy-kastélyba szállították. A magánalapítvány a tulajdonjog megállapításán túl azt szerette volna elérni, hogy ezek a kincsek Budapesten maradjanak.
A Miniszterelnökséget vezető miniszterként Lázár János 2017-ben azt állapította meg: a magánalapítvány által benyújtott dokumentáció nem elégséges az igénylői pozíció beazonosíthatóságához. Ezt a döntést a közigazgatási bíróság 2019-ben hatályon kívül helyezte, majd új eljárás lefolytatására kötelezte a felelős minisztériumot, amelynek következő elutasító határozata múlt év májusában született meg. Csakhogy ennek a döntésnek az alapját a restitúciós eljárásra vonatkozó jogszabályok képezték, amelyek az eljárás alatt megváltoztak.
Az Esterházy-perrel egyidőben, 2019 februárjában a kormány ugyanis úgy változtatta meg a restitúciós jogszabályokat, hogy az igénylőnek, nem pedig az államnak kell kétséget kizáróan bizonyítja, hogy valóban ő a jogos tulajdonos. Emiatt az Esterházy Privatstiftung helyzete terhesebbé vált a per során, mivel a tulajdonjogot tekintve a valószínűsítés helyett kétséget kizáró bizonyításra lett köteles. A Fővárosi Törvényszék most márciusban indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság rendelje el a 2019-es kormányrendelet alkalmazási tilalmát az Esterházy-perben, és az ne legyen alkalmazható egyetlen bíróság előtt folyamatban lévő ügyben sem.
