;

Izrael;háború;Hamász;Gázai övezet;offenzíva;

Az izraeli hadsereg a gázai határon harckészültségben vár a parancsra

- Akár vissza is üthet Izraelre egy szárazföldi offenzíva, mindkét oldalon több ezer halott lenne az ára

Az izraeli kormány dilemma előtt áll. Egyrészt mielőbb erőt és határozottságot kell mutatnia, másrészt a Gázai övezet lerohanása humanitárius katasztrófával fenyeget, így az a nemzetközi rokonszenv, ami Izraelt övezi a Hamász támadása után, hamarosan jelentősen apadhat. 

Az izraeli hadsereg minden jel szerint folyamatosan készül a Gáza elleni szárazföldi offenzívára. Hírek szerint már akár szombaton megindították volna a támadást, ám a rossz időjárási viszonyok miatt bizonytalan időre elhalasztották. Általános szakértői vélekedések szerint azonban egy ilyen hadművelet óriási veszélyeket rejt magában és vissza is üthet. A rendkívül sűrűn lakott, mintegy 2,3 millió lakosú terület lerohanását már régóta gyakorolják ugyan az izraeliek, de a művelet véres, házról házra zajló csatához vezethet, amely mindkét oldalon több ezer halálos áldozatot követelne.

Az izraeli kormány dilemma előtt áll. Egyrészt mielőbb erőt és határozottságot kell mutatnia, másrészt a Gázai övezet lerohanása humanitárius katasztrófával fenyeget, így az a nemzetközi rokonszenv, ami Izraelt övezi a Hamász támadása után, hamarosan jelentősen apadhat. A következő katonai lépésekről való döntés során a kormánynak figyelembe kell vennie a hosszabb távú stratégiai célokat és lehetőségeket. Joav Gallant védelmi miniszter bejelentette a Hamász megsemmisítését. Ha ez a cél, akkor Izrael nyilván nem tudja elkerülni a Gázai övezet nagyszabású invázióját.

A kormánynak azonban fel kell tennie magának a kérdést: egyáltalán el tudja-e érni ezt a célt? Minden korábbi gázai háború megmutatta, hogy a Hamászt katonai akciókkal le lehet fejezni és meg lehet gyengíteni, de kiirtani nem. Mindig újjáéledt új radikálisokkal, könnyen toborzott harcosokat az elszegényedett és elkeseredett lakosság köreiből, és számíthatott az Iránból érkező fegyverekre.

Ráadásul Gáza esetleges meghódítása után a területet Izraelnek kellene igazgatnia annak minden társadalmi, gazdasági és politikai problémájával és ellenséges lakosságával. Ettől pedig Izrael nagyon tart. Benjamin Netanjahu kormányfő mindig is óvatos volt a katonai kockázatok vállalásával kapcsolatban. Ezért elképzelhető, hogy Izrael a Gázai övezet fokozatos, korlátozott inváziója mellett dönt.

John Spencer, az amerikai West Point katonai akadémia professzora emlékeztet arra, ami egyébként az ukrajnai háború során is sokszor elhangzott, miszerint a védők nagy előnyben vannak a támadókkal szemben. Ez pedig hatványozottan igaz a Gázai övezetre. A rendkívül sűrűn lakott, zegzugos régióban az izraeli hadseregnek eleve nagyon komoly fölényben kellene lennie, mivel házról házra kell kifüstölnie a Hamász fegyvereseit. Utóbbiakat az is segíti, hogy sokkal jobban kiismerik magukat a gázai házak labirintusában, mint az izraeliek, akik ez esetben nem számíthatnak a modern felderítő eszközök segítségére, és könnyen csapdába csalhatják őket a Hamász fegyveresei. Ami szintén nehézséget jelent egy gázai hadművelet során, az a kiterjedt földalatti pincerendszer, amely rejtekhelyet jelenthet a palesztin milicisták számára. Az ilyen manővernél a támadó számára csak egyetlen megoldás marad: az egész épületet felrobbantani, ami azonban nagy pusztítással jár.

Mindezt ugyanannyira jól tudja a Hamász, az Iszlám Dzsihád, vagy a libanoni síita Hezbollah is. Éveken át készültek is egy ilyen forgatókönyvre. Sőt, a Hamász az eddigi négy gázai háború során kifejezetten azt akarta elérni, hogy az izraeli katonákat minél mélyebben a sűrűn lakott részekre csalja. Egy ilyen szcenárió ugyanis különösen nagy veszély lenne az izraeliek számára, hiszen az utcákon aknákat, az épületekben bombákat helyezhetnek el a Hamász radikálisai.

A földalatti pince-, vagy alagútrendszer több száz kilométer hosszú. Ez pedig lehetővé teszi a Hamász számára, hogy tagjai gyorsan eljussanak az egyik városnegyedből a másikba. Meglepetésszerűen tudnak aztán a felszínre kerülni, amivel meglephetik az felszínen harcoló izraeli erőket. A Hamász ütőképes orosz Kornet páncéltörő fegyverrel is rendelkezik.

Mindezek alapján az izraeli hadsereg nem fog fejjel menni a falnak a Gázai övezetben. Hogy azonban a manőver órákon, napokon, vagy heteken belül indul-e meg, ez egyelőre kérdés.

Akadnak olyan vélekedések is, amelyek kételkednek abban, hogy Izrael egy átfogó szárazföldi akcióra készülne. Muriel Asseburg német Közel-Kelet-szakértő a Tagesschau honlapján úgy vélte, azért nem biztos ebben, mert az izraeli hadsereg ezzel egyszerre több kockázatot is vállalna - és erre építhet a Hamász is. „Hamász előnye, hogy nagyon jól ismeri a terepet, és képes lesből támadni. Természetesen az izraeli hadsereg túlereje egyértelmű, s a katonáknak légi támogatást is adhat. Biztosan súlyos veszteségeket okoznának a Hamásznak, de nagy a kockázat, mert nem tudják pontosan, hol rejtőznek a harcosok, hol vannak a fegyverraktárak, a túszok. Az izraeli hadsereg súlyos veszteségeket szenvedhet a házról házra folyó harcokban. Gyanítom, hogy a Hamász ezt előre eltervezte, és felkészült arra, hogy súlyos veszteségeket okozzon az izraeli hadseregnek, akár saját biztonsága rovására is” – vélekedett a német szakértő.

A szintén német Christian Mölling biztonságpolitikai szakértő is kételkedik abban, hogy máris küszöbön állna az izraeli invázió. Az a tény, hogy szombat délután lejárt a Gáza északi részének evakuálására adott határidő, még nem jelenti a szárazföldi támadás azonnali megkezdését.

A Skót Nemzeti Párt konferenciáját a növekvő népszerűtlenség, a függetlenség változatlanul kisebbségi támogatottsága és Humza Yousaf Gázában rekedt anyósának és apósának drámája egyaránt beárnyékolja.