A magyar munkavállalók mintegy harmada (31,44 százaléka) ki van téve a munkahelyi stressznek, ez pedig több káros következménnyel, elsősorban egészségügyi problémákkal járhat – derült ki az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) egyik legutóbbi elemzéséből, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a depresszió kialakulásának esélyeit vizsgálta a munkahelyi környezettel összefüggésben.
A munkahelyi feszültségeknek való kitettség szempontjából Magyarország a vizsgálatba bevont 35 európai ország első harmadában szerepel, csak nyolc országban (Albánia, Horvátország, Ciprus, Görögország, Montenegró, Románia, Spanyolország, Törökország) születtek a miénknél kedvezőtlenebb eredmények. A magyar adat a nemzetközi átlagot is meghaladja, ami 25,92 százalék.
Az elemzés rámutatott, hogy Magyarországon a depressziós esetek mintegy ötöde (19,49 százalék) a munkahelyeken tapasztalt stresszre vezethető vissza, ezzel a nyolcadik helyen végeztünk az európai országok listáján.
A nemzetközi átlag 16,66 százalék. A perifériás artériás betegségek (ami a végtagokban lévő erek betegségét jelenti) kialakulásának 12,75 százalékában játszanak szerepet a munkahelyi feszültségek. A koszorúér-betegségek esetében 5,17 százalék, az agyvérzéses eseteknél 2,73 százalék ez az arány.
A munkahelyi stressz mellett ugyanakkor más is okozhat depressziót, például az elvégzett munka mennyisége és a bérezés/jutalmazás közötti egyenlőtlenségek. Magyarországon ez az esetek 6,11 százalékát jelenti, ami nagyjából megfelel a nemzetközi átlagnak (6,28 százalék). Továbbá a munkahelyi bizonytalanság nálunk az esetek 8,63 százalékában felel a depresszió kialakulásáért. A túlórázás 0,52 százalékban felelős a depresszióért a magyar munkavállalók körében, ugyanakkor ennél magasabb arányban alakulhat ki vénás trombózis (2,02 százalék), szívritmuszavar (1,64 százalék), és agyvérzés (1,34 százalék) a túl hosszú munkaórák miatt.
