Azt állította Orbán Viktor (szokásos rádiónyilatkozatában), hogy Brüsszel, amely azt akarja, hogy közösen osztozzunk a migráció okozta terrorkockázatokban, hátba támad bennünket, és folyamatos biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.
Ezzel szemben a tény az, hogy az Európai Unió nem biztonsági kockázat, hanem a lehető legnagyobb biztonság Magyarország számára. Nélküle jóval kevésbé eredményesen léphetnénk föl a terrorveszély ellen, kimaradnánk a közös terrorelhárításból, miközben ugyanúgy rajtunk keresztül próbálnának bejutni a migránsok a gazdagabb uniós országokba, mint most. Mivel a migráció közös probléma, a válasznak is közösnek kellene lennie. Vagy Orbán inkább áthelyezné Magyarországot egy másik kontinensre?
Azt állította továbbá a miniszterelnök, hogy a migránsokkal szemben csak a magyar modell működik, az EU pedig ahelyett, hogy átvenné azt, le akarja rombolni, és arra akarja kényszeríteni az országot, hogy építsen fel egy tízezres menekülttábort.
Ezzel szemben a tény az, hogy a magyar modell egyáltalán nem működik. Példa erre, hogy Magyarországon keresztül most már nemcsak Ausztria, hanem Szlovákia felé is tízezrek vonultak át, és emiatt a szlovákok, a csehek, az osztrákok és a lengyelek is szigorított határellenőrzést vezettek be. Ha a magyar modell működne, akkor nem látnának migránsokat tőlünk északra és nyugatra. De a magyar modell nem más, mint (üres) szöveg. Csak itthon működik.
Azt is állította Orbán, hogy olyan méretű nemzetközi inflációs özönvízzel álltunk szemben, amit a jegybank a maga kis vödreivel nem tudott felfogni, ezért kellett a kormánynak közbelépnie.
Ezzel szemben a tény az, hogy az infláció nálunk már 2021 áprilisában 5 százalék fölé emelkedett, míg az EU-ban csak 2 százalékos volt. A 2022-ben kibontakozó árhullám legmagasabb havi értéke az Unióban tavaly októberben érte el a 11,5 százalékot, az infláció ekkor nálunk már 21,9 százalék volt, és folyamatosan tovább nőtt, egészen 26 százalék fölé. Az özönvíz tehát nem Brüsszelből jött, hanem a Karmelitában volt csőtörés. És Orbán ezt is megúszta szárazon.
Azt állította továbbá a kormányfő (a két friss magyar Nobel-díjas kapcsán), hogy két olyan tudósról van szó, akik nem Budapestről jöttek, jómódú családból, hanem a mély Magyarország világából, ami azt mutatja, hogy a magyaroknak nem kell félniük, mert fantasztikus koponyák teremnek valahol a széleken, akik ha egy kis lehetőséget kapnak, megindulnak fölfelé, és a világ legjobbjai között találják magukat,
Ezzel szemben a tény az, hogy Mór és Kisújszállás nem „a széleken” van, 10-13 ezres kisvárosokról van szó, gimnáziummal. Az a kis lehetőség pedig, amelyet a szocialista rendszer idején még megkaphattak az iskolájuktól és a tanáraiktól, mára épp megszűnőben van: Krausz Ferenc volt iskolájában ma egyetlen fizikatanár sincs. Egyébként még a kis lehetőségek országa is kevés volt a nagy teljesítményhez, ezért ment el mind a két Nobel-díjas Magyarországról. Talán a kis és nagy lehetőségek megteremtése volna egy miniszterelnök dolga, nem?
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.