Véletlen egybeesésként éppen azokban a napokban hozta nyilvánosságra a brit ügyészség az aktív eutanáziával kapcsolatos átfogó állásfoglalását, amikor a magyar közvéleményt erősen foglalkoztatja Karsai Dániel ügye. Ahogy lapunk többször is beszámolt róla, az ismert alkotmányjogász, akit alig több mint egy éve diagnosztizáltak a gyógyíthatatlan ALS-sel az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult életének méltósággal való befejezése érdekében.
A brit ügyészség vezetője, Max Hill által ismertetett módosított irányelvek külön hangsúlyt helyeznek a kegyes halálba segítésre és a meghiúsult öngyilkossági paktumokra. Hill elsőként azt tisztázta, hogy a kegyes halálba segítés egy másik élet elvételét jelenti szenvedésének enyhítése érdekében, míg a meghiúsult öngyilkossági paktum emberek által közösen hozott, egyidejűleg elvégzendő öngyilkossági szándékra vonatkozik, ami csak egyiküknek sikerült. Míg a sajtó, köztük a The Times úgy fogalmazott, hogy kinyílt a kapu az aktív eutanázia előtt, Max Hill komolyan veendő üzenete az volt, hogy a változásoktól nem lesz kevesebb a gyilkossági vádemelések száma, a kódex új tartalommal való megtöltése ellenére is dönthet az ügyész a tárgyalás szükségessége mellett. "A kegyes halálba segítés jogi elfogadhatóságának megítélése a bíró és nem az ügyész dolga" - szögezte le.
Az enyhítő körülmények között sorolja fel az ügyészség azokat az eseteket, ahol az áldozat önként, tiszta fejjel, megalapozottan és minden szükséges információ birtokában hozta meg döntését, hogy be akarja fejezni az életét. Hasonlóan ejtheti a vádat a koronaügyészség, amikor a vádlott cselekedetei vonakodónak mondhatók, például amikor az áldozat jelentős érzelmi nyomást helyez rá életének lezárása érdekében. Büntetőeljárás vár azokra, ahol a gyanúsított gyógyító vagy palliatív kezelés, illetve független professzionális tanácskérés elmulasztására szólította fel benne bízó súlyosan beteg társát. Erősebben nyom a latba, amikor a kegyes halálhoz vezető úton orvos, nővér, vagy más egészségügyi dolgozó segít az életét feladó betegnek. Egyes irányelvek maguktól értetődőek, például nyilvánvalóan bűnügyi esetről van szó, amikor a gyanúsított anyagi hasznot húz a halálból, erőszak, vagy abúzus történt, illetve az elhunyt 18 éven aluli. Ennek éppen az ellenkezője történik, amikor kiderül az őszinte együttérzés ténye, a másvilágra vágyó nem lenne képes egyedül véget vetni az életének, illetve az elkövető együttműködik a rendőrséggel.
Nem értékelte egyértelműen pozitívan az új irányelveket a Dignity in Dying, a halálba menetel méltóságát zászlójára tűző alapítvány vezérigazgatója, Sarah Wootton. Úgy érzi, a törvény nem felel meg a célnak, de legalább az ügyészség igyekszik enyhíteni az eutanázia teljes tilalmának kegyetlenségét. A szervezet által elvégzett felmérés szerint az angliai és walesi megkérdezettek 80 százaléka támogatná a többek között Ausztráliában és néhány amerikai államban gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, de tiszta elméjű betegek számára bevezetett választási lehetőséget. Skócia és a Csatorna-szigetek autonóm parlamentjei már napirendjükre tűzték a kegyes halálba segítésről szóló törvényeik liberalizálását.
